Hallottam egy emberről, aki valamikor gyülekezetbe járt, Istent kereste és szolgálta, majd megházasodott és otthagyta a gyülekezetet és hátat fordított Istennek is. Eljött az idő, amikor ennek a személynek az életében egyik tragédia, veszteség következett a másik után. Ami érdekes, hogy utólag mondta el, éppen ezek a tragédiák és veszteségek munkálták az ő és a családja Istenhez és a gyülekezetéhez való visszatérését. Ez az ember azt is elmondta, hogy érezte mindvégig Isten kegyelmének a szorongató szeretetét. Isten kegyelme nélkül neked és nekem sem lenne semmi esélyünk. Isten kegyelme nélkül semmik vagyunk, de Isten kegyelme által meg tudunk birkózni azon nehézségekkel, amelyek az utunkat szegélyezik. Ezt mondta Isten Pál apostolnak is. Pál apostol küszködött valamilyen testi szenvedéssel amit „tövisnek, a Sátán angyalának” nevezett. Ez gyötörte őt. Kérte Istent, hogy vegye el a testéből ezt a gyötrő problémát. Isten nemet mondott erre a kérésre, és az Ő kegyelmére hívta fel Pál apostol figyelmét. Isten a kegyelem szorításában tartotta meg Pál apostolt, hogy véghez tudja vinni azt a küldetést, amit Istentől kapott. Ez a mi bizonyosságunk az elkövetkezendő évre is. Teljesen mindegy, hogy mivel kell szembe néznünk, Isten az Ő kegyelme által erősen fog tartani minket, hogy el ne sodortassunk. Tudom, hogy szeretnénk mi is, ha Isten egy csapásra minden vágyunkra, kérésünkre igent mondana, de csak arra van most szükségünk, hogy Krisztus felé forduljunk és megragadjuk az Ő kegyelmét.
IMA: Istenünk, köszönjük, hogy megígérted sosem hagysz el minket. Köszönjük, hogy kegyelmed által képes vagy megtartani minket a jelenben és a jövőben is. Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése