Vannak olyan korszakok az életünkben, amikor nyugtalanság lehet úrrá rajtunk. Mivel ezeket a sorokat az új koronavírus okozta világjárvány második hullámának a közepén írom, a nyugtalanság szinte kézzel fogható környezetemben: félelem, magány, betegség, aggodalmaskodás és gyász.
Ezekkel néz szembe most leggyakrabban társadalmunk. Bevallom engem az utóbbi időszakban nem az egészségemért való aggodalmaskodás fogott el, annak ellenére sem, hogy magam is megfertőződtem az új koronavírussal. Az utóbbi hetekben inkább azt sajnáltam, hogy éppen a karácsonyi ünnepek előtt estem ki a munkából és emiatt nem tudtam úgy helytállni a családunk anyagi hátterének biztosítása terén, mint ahogy szerettem volna. Ezzel kapcsolatosan tanított, tanít engem Isten. Még inkább meg kell tanulnom egyedül Rá bíznom magam és az Ő gondviselésére. Önmagamban, másokban csalódhatok, de Istenben sosem csalódtam és sosem fogok csalódni.
A világ most rossz állapotban van és nemcsak a gazdaság megtorpanása miatt, hanem a bizonytalanság miatt is, hiszen senki sem tudhatja pontosan mikor állnak vissza a dolgok (ha egyáltalán teljesen visszaállnak), a régi kerékvágásba.
Szívünk mélyén azt is tudjuk, hogy a dolgok nem mentek, úgy ahogyan menniük kellett volna a világjárvány előtt sem. Szembesülnünk kellett igazságtalanság népbetegségével világszinten- szegénység, egyenlőtlenség, rasszizmus, előítélet, hátrányos megkülönböztetés stb. stb.
Legtöbben közömbösek voltunk ezekkel szemben, mert csak a saját érdekeinket néztük, a saját céljainkat szerettük volna elérni.
Olyan szép történet a fenti történet, mert Simeon és Anna évekig várt a vigasztalásra, az eljövendő Messiásra. Ők is hasonló időkben éltek. Nyugtalan, igazságtalan időkben, ők viszont teljes reménységüket az eljövendő Szabadítóba vetették.
Éppen ezért nem estek reménytelenségbe, hanem engedték a Szentlelket, hogy megmutassa nekik mi az, amit a jövőben meg fognak tapasztalni.
Mi is építsünk erre a reménységre most, amikor nyugtalanság és összeomlás tapasztalható a társadalmunk több területén is.
IMA: Istenünk, miközben várunk a Te vigasztalásodra, segíts minket a Te Szentlelked vigasztaló jelenlétére építeni tudva, hogy egy napon dicsőségesen vissza fogsz jönni és győzelmet fogsz aratni minden igazságtalanság felett, mi pedig meg fogunk látni Téged. Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése