Ismersz olyan gyermeket, aki szívesen mondja testvérének, ami után megbántotta, hogy: „Sajnálom”? Személyes tapasztalatom az, hogy sokszor a szülőknek tanítása, noszogatása nélkül ez nem gyakran történik meg. A fontosabb kérdés az, hogy te magad mikor mondtad ki szívből valakinek, hogy: „Sajnálom! Hibáztam! Vétkeztem ellened! Bocsánatot kérek!”
A vétkeinket beismerni és azokért bocsánatot kérni, mi is csak akkor tudjuk, ha Isten munkálkodik Szentlelke által életünkben. Sokszor talán jól tudod, hogy valamit rosszul tettél, de tévesen azt gondolod, hogy rombolná a tekintélyed, ha ezt el is ismernéd és bocsánatot kérnél. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Amikor hibázunk, általában azt mások is észreveszik, ha pedig nem vállaljuk hibáinkért a felelősséget, azzal még jobban romboljuk a tekintélyünket.
Rejtegetni vétkeinket nagyon nagy hiba, hiszen ezáltal megfosztjuk magunkat a lehetőségtől, hogy megfelelő módon rendezzük azokat. Embertársainkkal való kapcsolataink nem fognak elmélyülni, ha nem vagyunk hajlandóak beismerni vétkeinket. Sekélyes lesz a kapcsolatunk gyermekeinkkel, házastársunkkal, rokonainkkal, gyülekezeti testvéreinkkel és munkatársainkkal is.
Ennél sokkal súlyosabb következmény, hogy hitünk sem fog soha meggyökerezni igazán, ha nem vagyunk hajlandóak megvallani Isten előtt vétkeinket és elhagyni azokat.
Minél tovább rejtegeted, szépítgeted, mentegeted bűneidet, annál nyomorultabb leszel. ( Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. 32. Zsoltár 3-4. vers)
Talán önmagadtól sosem ismernéd be bűneidet, de Isten természetfeletti ereje képessé tehet rá.
Olyan sok ember imádkozik lelki megújulásért és nem veszi észre, hogy a lelki megújulás első lépése a vétkeink őszinte megvallása. Amikor Isten világossága behatol szívedbe, akkor állsz készen arra, hogy Isten megtisztítson. Abbahagyjunk önmagunk ámítását, mert Isten fényében meglátjuk kik is vagyunk valójában. Többé nem hazudunk Istennek sem, önmagunknak sem és másoknak sem.
„ Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” ( Jakab 5:16)
Kérd ma Istent, hogy hozza fel benned mindazokat a bűnöket, amelyeket sosem vallottál, meg és amelyekért sosem kértél bocsánatot. Írj ezekről egy listát. Ezután valld meg őket Istennek és beszélj azokkal az emberekkel is, akiket megbántottál általuk. Légy őszinte és meg fogod tapasztalni Isten irgalmát és megbocsátó kegyelmét. Ha valaki azok közül, akiket megbántottál nem bocsátana meg neked, ne csüggedj el. Isten megbocsát, ezáltal pedig szabaddá lettél.
Ha ezt megtetted, készen állsz arra, hogy embertársaiddal igazi közösségbe kerülj. ( Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. 1 János 1:7)
IMA: Istenünk, szeretnénk levetkőzni képmutatásunkat, felületességünket Veled és embertársainkkal szemben, hogy megbocsáthasd vétkeinket és igazi közösségünk lehessen Veled és embertársainkkal is. Krisztus nevében munkáld ezt bennünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése