.png)
Néhány hónapja egész Magyarországot megmozgatta a hír, hogy egy fiatal magyar hegymászó, oxigénpalack és emberi segítség nélkül indult megmászni a világ legmagasabb csúcsát, de útközben életét vesztette. Aki a hegymásás nagy kalandjában vagy esetleg más hasonlóan veszélyes életformában jártas volt, az úgy gondolta, hogy ez a hegymászó semmiképpen sem elítélendő. Mások viszont támadni kezdték az elhunytat, a házastársát, mert felelőtlenségnek és értelmetlennek tartották az élet-halál küzdelmet és a későbbi halált hiszen úgy gondolták, hogy ennek a halálnak sem értelme, sem végső jutalma nem volt.
Akár hegymászó vagy, akár nem, az életedben lesznek nehéz szakaszok. Ez történhet saját hibádból, történhet azért, mert egy gonosz által uralt, alapvetően igazságtalan világban élsz, de történhet azért is, mert Isten gyermekeként hadat üzentél a gonosz szellemi seregeknek és a gonosz megpróbál a maga módján visszavágni. Úgy érezheted, hogy a csapások áthatolhatatlan falként emelkednek előtted, de csakis akkor juthatsz előre, ha engeded, hogy az Isten szavában, ígéreteiben vetett hit felülemeljen ezeken.
Ezt tette Dávid, Isten felkentje és nézd csak mit mondott: " Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom."
A csapások leküzdése nem egyszerű feladat, mert miközben felfele kapaszkodsz, elég egy óvatlan lépés és végleg a mélybe zuhanhatsz. Isten nem szeretné, ha depresszióban vesztegelnél. Annak örül, ha nem esel, csúszol el. Éppen ezért adott egy olyan biztosító kötelet, amelyet úgy hívunk, hogy az Ő ígéretei.
Ezek az ígéretek csak akkor érnek valamit, ha a hámhoz vagyis a Krisztusba vetett hithez kapcsoljuk őket. Különben nem fognak segíteni rajtunk.
Felfele haladni a kicsiny kis csapásokon nem könnyű feladat. És eljuthatsz oda is, ahova eljutott Pál apostol, aki annyit dolgozott, annyi ember életében volt Isten eszköze és mégis volt egy pillanat, amikor egyedül maradt: " Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. - Ne számítson ez bűneik közé! De az Úr mellém állt, és megerősített, hogy elvégezzem az ige hirdetését, és a pogányok valamennyien meghallják azt. " 2 Timóteus 4:16-17. versek
Ahhoz, hogy Isten megerősíthessen naponként, fontos, hogy ellenőrizd és rögzítsd magad a biztos pontokhoz, vagyis Isten ígéreteihez.
Ha lekapcsolod magad a Krisztusban vetett hitről, ha szem elől veszíted Isten ígéreteit, egyetlen rossz lépés, egyetlen csúszás olyan esést eredményezhet, amelyből nem fogsz tudni felállni.
Végül nem feledd el: nem csak azért vezet Isten ezen a meredek szakaszokkal teli életúton, hogy a végén gyönyörködhess a csúcson, az Ő országában a csodálatos kilátásban, világosságban, hanem útközben, a nehézségek között megedződsz és egyre inkább annak a képmására formálódsz, Akinek a nyomdokaiban jársz.
Ne nézz hát másra, csak a célra. Lesznek akik megértenek, lesznek akik kigúnyolnak, gyaláznak, de ha kitartóan végzed a munkádat, biztos lehetsz benne, hogy meg lesz a jutalma.
Akár hegymászó vagy, akár nem, az életedben lesznek nehéz szakaszok. Ez történhet saját hibádból, történhet azért, mert egy gonosz által uralt, alapvetően igazságtalan világban élsz, de történhet azért is, mert Isten gyermekeként hadat üzentél a gonosz szellemi seregeknek és a gonosz megpróbál a maga módján visszavágni. Úgy érezheted, hogy a csapások áthatolhatatlan falként emelkednek előtted, de csakis akkor juthatsz előre, ha engeded, hogy az Isten szavában, ígéreteiben vetett hit felülemeljen ezeken.
Ezt tette Dávid, Isten felkentje és nézd csak mit mondott: " Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom."
A csapások leküzdése nem egyszerű feladat, mert miközben felfele kapaszkodsz, elég egy óvatlan lépés és végleg a mélybe zuhanhatsz. Isten nem szeretné, ha depresszióban vesztegelnél. Annak örül, ha nem esel, csúszol el. Éppen ezért adott egy olyan biztosító kötelet, amelyet úgy hívunk, hogy az Ő ígéretei.
Ezek az ígéretek csak akkor érnek valamit, ha a hámhoz vagyis a Krisztusba vetett hithez kapcsoljuk őket. Különben nem fognak segíteni rajtunk.
Felfele haladni a kicsiny kis csapásokon nem könnyű feladat. És eljuthatsz oda is, ahova eljutott Pál apostol, aki annyit dolgozott, annyi ember életében volt Isten eszköze és mégis volt egy pillanat, amikor egyedül maradt: " Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. - Ne számítson ez bűneik közé! De az Úr mellém állt, és megerősített, hogy elvégezzem az ige hirdetését, és a pogányok valamennyien meghallják azt. " 2 Timóteus 4:16-17. versek
Ahhoz, hogy Isten megerősíthessen naponként, fontos, hogy ellenőrizd és rögzítsd magad a biztos pontokhoz, vagyis Isten ígéreteihez.
Ha lekapcsolod magad a Krisztusban vetett hitről, ha szem elől veszíted Isten ígéreteit, egyetlen rossz lépés, egyetlen csúszás olyan esést eredményezhet, amelyből nem fogsz tudni felállni.
Végül nem feledd el: nem csak azért vezet Isten ezen a meredek szakaszokkal teli életúton, hogy a végén gyönyörködhess a csúcson, az Ő országában a csodálatos kilátásban, világosságban, hanem útközben, a nehézségek között megedződsz és egyre inkább annak a képmására formálódsz, Akinek a nyomdokaiban jársz.
Ne nézz hát másra, csak a célra. Lesznek akik megértenek, lesznek akik kigúnyolnak, gyaláznak, de ha kitartóan végzed a munkádat, biztos lehetsz benne, hogy meg lesz a jutalma.
IMA: Istenem, magasztallak Téged, hogy Benned bízhatok. A Te gyermekeidet nem hagyod magukra. Adtad a Te ígéreteidet és útközben, a nehézségek között segíted vinni terheimet és segítesz lélegzetvételhez jutni akkor is, amikor olyan sűrű körülöttem a levegő és senki más nincs velem. Krisztus nevében kérlek tarts meg engem a Te ígéreteidben vetett hitben egészen a mennyei célig. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése