Egy eldugott kínai hegyi faluban élt egy keresztény gazda, akinek meredek rizsföldje a hegy oldalában helyezkedett el. Naponta fáradságos munkával kellett felhúznia a vizet a legalacsonyabban fekvő teraszról felfelé a saját földjére. Fából készült víz szivattyút használt, amit pedállal kellett működtetnie, ez több órányi kemény fizikai munkát jelentett minden reggel. Egy napon azt vette észre, hogy miután megöntözte a saját rizsföldjét, valaki titokban kinyitotta a csatornát, és az összes víz lefolyt a szomszéd földjére, egy nem hívő, önző ember földjére, aki maga nem dolgozott meg a vízért. Ez többször is megtörtént. A keresztény gazda először dühöt érzett az igazságtalanság miatt. Imádkozott, vívódott: mit tegyen? Védekezzen? Zárja le a csatornát? Panaszkodjon? De aztán a Szentlélek más irányba vezette. Másnap reggel, amikor még sötét volt, korábban kelt fel. Mielőtt a saját földjét öntözte volna, elment, és először a szomszédja földjét árasztotta el vízzel. Csak azután dolgozott a sajátján. Ezt napokon át tette. Fárasztóbb volt, több energiát igényelt, de kitartott. Nem szólt senkinek, nem kért semmit, csak tette. Pár nap múlva a szomszéd megdöbbent. Meglátta, mit tesz ez az ember és összetört benne valami. Elment hozzá, és sírva kért bocsánatot. A történet vége az, hogy ez a gonosz, önző s szomszéd is elfogadta Jézus Krisztust megváltójának, és az egész falu hallott róla. Egyetlen ember alázata és szeretete többet ért, mint ezer prédikáció. Az alázat nem azt jelenti, hogy kevesebbre értékeled magad annál, amilyennek Isten teremtett, hanem azt, hogy kevesebbet foglalkozol magaddal. A fenti Ige pontosan erről szól.
Arról szól, hogy nem emberektől vársz elismerést, nem lobogtatod jótéteményeidet, mert előtérbe tudod helyezni mások érdekeit a magad érdekeivel szemben. Nem azért, mert ostoba vagy, hanem azért, mert tudod, hogy igy a Krisztus lelkülete nyilvánul meg általad.
Nem azért teszed mindezt, hogy megmutasd te különb vagy mindenki másnál, nem is az vezérel, hogy lenyűgözz vagy megváltoztass valakit, egyszerűen azért teszed, mert szereted Jézus Krisztus jellemét és szeretnél hasonlítani Őrá.
Jézus Krisztusban a fenti Ige által leírt lelkület volt, amikor testté lett, hogy meghaljon értünk. Ő nem mondta, hogy eljön a Földre, ha palotában születhet, nagy vagyon birtokosaként, szolgákkal, luxussal és a legfinomabb ételekkel. Eljön akkor, ha soha nem kell sárban járnia, nem kell keményen dolgoznia, nem kell szenvednie és ha mindig, mindenütt megkaparinthatja magának azt, ami a legjobb, legfinomabb, legszebb, legértékesebb. Igy néz ki a mi földi, emberi, önző természetünk. Jézus Krisztus ezzel szemben szegényként testesült meg, keményen dolgozott, a tanítványait és másokat helyezett előtérbe, amit pedig neki adtak, azt még csak nem is tartotta magánál, hanem egy erszénybe tette és rábízta Júdásra és a tanítványokra.
Próbáld ki te is, hogy milyen, amikor a gyakorlatban más részesítesz előnyben magaddal szemben. Nem azért, mert muszály vagy, mert érdeked fűződik ehhez, hanem egyszerűen azért, mert igy döntöttél.
Próbáld ki a családodban. Próbáld ki milyen, amikor a házastársadat, a szüleidet, a gyermekeidet helyezed előtérbe önmagaddal szemben. Figyeld, hogy miután igy tettél milyen érzés kerít hatalmába? Azon is gondolkozz el, hogy miért pont az az érzés jelentkezett?
Próbáld ki az aprócska közösségben ahol forgolódsz. A munkahelyeden, a szomszédaiddal szemben. Felejtsd el végre az: " Én, másodszor is én és harmadszor is én jelmondatot."
Éppen ez a jelmondat az, ami boldogtalanná és magányossá, nyomorulttá tehet egy életre.
Végül próbálj meg igy gyülekezetbe járni és végezni ott azt, amit Isten rád bízott. Próbáld ki, hogy milyen, amikor Istenre figyelve éled meg a lelki közösséget, amikor Istenre figyelve és hallgatva végzed amit Ő rád bízott úgy, hogy nem várod az emberek elismerését, mert te tudod, hogy az emberek felé szolgálsz, de nem az emberek szolgája vagy. Az Isten szolgája vagy.
Ha ebben gyakorlod magad, Isten megnyithatja a kapukat, az emberi szíveket és valami csodálatos kezdődhet el az Isten dicsőségére.
Amig azonban nem vagy hajlandó erre az útra lépni, Isten vár. Várja, hogy végre eleged legyen önmagadból, önmagad sajnálatából, igazolásából vagy éppen imádatából, ajnározásából.
Döntsük el mindannyian, hogy megalázkodunk az Isten hatalmas keze alatt, hogy felemelhessen minket a megfelelő időben.
IMA: Istenem, hálát adok, hogy az alázat útján tanítasz járni engem. Ez a világ tele van önimádattal, önzéssel és gőggel. Te azonban nem az önzés, nem a fényűzés felé vezérelsz, hanem a Te szereteted felé. Csak ez a szeretet tehet engem teljessé. Kérlek, tisztítsd meg szívemet az önzés minden indulatától. Segíts, hogy testvéreimet, embertársaimat előnyben részesítsem: gyakoroljam a szolgálatot a gyülekezetben, a családban, a mindennapjaimban. Mint a rizsföldes testvér, adj bátorságot, hogy csendben szertetettel cselekedjek , még ha nincs is elismerés. Jézus Krisztus nevében, aki a mi igazi példaképünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése