Galamb formájában!

Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll.
Máté evangéliuma 3. rész 16. vers



Isten szeretné, ha a Bele vetett hit és a Belőle fakadó szeretet lenne jellemző ránk. Kevésbé érdeklik a vitáink arról, hogy melyik Bibliafordítást érdemes használni.
Károli Gáspár vagy Új fordítás? Jómagam minél több fordításból elolvasok egy igeverset, annál inkább megvilágosodik előttem annak üzenete.
Az Újszövetségben olyan keresztényekről olvasunk akik találkoztak és egy szívvel egy lélekkel imádkoztak, az erősek segítettek az erőtlenebbeknek a teher-hordozásban, és közösen imádkoztak azokért is, akik elestek.
Megrendült a hely és megteltek mindannyian Szentlélekkel.
Milyen időket élünk ma?
Inkább az okoskodások korát. Emberek akik mindenféle értelmezést próbálnak bemagyarázni nekünk akár ezzel az Igeverssel kapcsolatosan, csakhogy ne kelljen követniük Krisztus példáját. Próbálják bemagyarázni önmaguknak, hogy a bemerítés nem fontos. Aztán csodálkozunk, hogy nem száll le a Szentlélek szelíd galambként életünkre.
Isten először engedelmességet vár. Nem azt teszem ami nekem tetszik, azt teszem amit Krisztus mutat. Az Ő nyomdokaiban akarok járni.
Nehéz ez Szentlélek nélkül, sőt lehetetlen.
Ma már gyakran egymás mellett ülnek évekig keresztények egy közösségben úgy, hogy nem is tudnak egymásról szinte semmit. Elropogtatunk néhány teasüteményt és a közösség része le van tudva. Esetleg átmegyünk egy házhoz és ott tesszük ezt, hiszen az apostolok is házaknál gyűltek, és csodálkozunk, hogy ránk mégsem száll le Isten Szentlelke.
Nincs hajlandóság bennünk Isten követésére, és csodálkozunk, hogy az összejöveteleinken, a "dicsőítőalkalmainkon" csak önmagunkat izgatjuk fel érzelmileg és nincs jelen az Úr.
Hogyan működhetne a közösség Isten Szentlelke nélkül?
Úgy inkább attól félünk, hogy a gyülekezeti tagok nehogy eljöjjenek hozzánk és betekintést nyerjenek a családi életünkbe. Akkor ugyanis megtudják, hogy amit kifele mutatunk az csak látszat. Mértéktelenek vagyunk az evés terén, a szórakozás terén, a munka terén, a kiadások terén, szinte mindenben a testünk kívánságainak élünk és közben "izgatottan" várjuk a következő ébredést.
Abban a korban élünk amikor jónak tűnő igemagyarázatokkal találkozhatunk, rossz lelkülettel párosulva.
A lelkünk viszont továbbra is a Szentlélek után szomjazik:

Népmilliók, zarándokok,
Téged, Uram keresnek.
Hallasd szavad ó, Megváltóm,
S küld vezérül Lelkedet!
Hadd leljenek fényt és erőt,
Zúgjon ének, örömár:
Te vagy Jézus, Isten Fia,
Mindörökké Úr és Király.

IMA: Istenünk Nélküled semmik vagyunk. Nem tudunk közösséget gyakorolni, nem tudunk a keskeny úton járni, nem tudunk imádkozni, nem tudjuk még az alapvetően jó dolgokat sem jól végezni. Szükségünk van Rád. Éhezünk, szomjazunk utánad. Elegünk van a repedt kutakból, a poshadt vízből, a mesterséges "dicsőítésekből" és összejövetelekből. A Szentlelkedre van szükségünk. Könyörülj rajtunk! Éhesek és szomjasak vagyunk. Krisztus nevében elégíts meg minket önmagaddal. Ámen.