Csőlátásnak hívjuk azt, amikor csak azt látjuk, ami az orrunk előtt van, és nem tudunk egy át fogóbb nézőpontot magunkévá tenni. Nem tudjuk madártávlatból szemlélni a dolgokat.
Elizeus ismert több ilyen embert, akik azért reagáltak le rosszul bizonyos helyzeteket, mert nem tudták úgy látni az egész helyzetet, ahogyan az valójában van.
Arám királya nem látott be a biztonságot jelentő városfalak mögé, hogy tudatosulhasson benne sokkal nagyobb dologgal van dolga, mint egy egyszerű kémmel.
Elizeus szolgája pedig nem látott túl a szíriai hadseregen, hogy észrevegye a Mindenható Isten Seregeit. Izráel királya nem lát túl az ellenségen, amelyik körülfogta a városát, hogy békés, higgadt választ tudjon adni a helyzetre.
Az ő „vakságuk” arra indít minket, hogy elgondolkozzunk, van-e olyan dolog, amit jelen élethelyzetünkben mi sem veszünk észre?
Elizeus látta, hogy a világot nem hódítók és hadseregek uralják, hanem az Isten. A próféta látta, hogy a világban Isten ereje és tekintélye a döntő.
Az Isten hatalma az egyetlen hatalom, amely a szeretetben gyökerező, ez a hatalom pedig igazi védelmet tud adni nekünk.
A hit szemeivel látni, nemcsak azt jelenti, hogy a személyes életterünkben látjuk Istent munkálkodni, hanem azt jelenti, hogy látjuk Őt munkálkodni az ország „csataterén” és a városunk utcáin is.
Nem számít, hol vagyunk, vagy milyen lehetetlennek tűnő élethelyzettel kell szembenéznünk, túlnézhetünk a „rövid látó” félelmeinken és rádöbbenhetünk, hogy Isten jelenléte sokkal fontosabb, mint bárki, aki ellenünk van. ( Róma 8:31-39).
IMA: Istenünk, nyisd meg a mi szemeinket is, hogy láthassunk Téged. Add, hogy lássuk a Te hatalmadat és a mi életünkben és a minket körülvevő világban is. Krisztus nevében kérünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése