Istennek tetsző élet változás

Amikor Jósiás király meghallotta a Törvény igéit, megszaggatta ruháit. Azután ezt parancsolta Hilkijjá főpapnak és Ahikámnak, Sáfán fiának meg Akbórnak, Mikájá fiának meg Sáfánnak, a titkárának és Aszájának, a király szolgájának: „Menjetek, és kérjetek tanácsot az Örökkévalótól számomra, a nép számára és egész Júda számára! Kérdezzétek meg, mit jelentenek ránk nézve ezek az igék, amelyek a megtalált könyvtekercsben vannak! Ezt tegyétek, mert súlyos az Örökkévaló haragja, amely föltámadt ellenünk! Bizony megharagudott ránk, mivel őseink nem engedelmeskedtek az igéknek, és nem aszerint éltek és cselekedtek, ahogyan az meg van írva ebben a könyvtekercsben.”
Királyok második könyve 22. fejezet 11-13. versek




Drága olvasóm! Jósiás idejéhez hasonló időket élünk. Mi keresztények dicsekszünk a magunk egyházával, kis csoportosulásával és elfeledjük, hogy Krisztus nem híveket toborozni küldött a magunk egyháza számára, hanem arra hívott, hogy kövessük Őt és másokat is tegyünk az Ő tanítványaivá.
Mi keresztények elfelejtettük, hogy a szentségre való gyakorlati törekvés nélkül senki sem láthatja meg az Istent. Elfelejtettük, hogy Krisztus gyakorlati követése nélkül, az elméleti hitünk sem a gyerekeinket, sem a környezetünket nem hatja meg és csak gyarapítani fogjuk azok táborát, akik miatt nem dicsőítik, hanem szidják az Istent.
Elfelejtettük, hogy lehet a gyülekezeti alkalom nagyon jól megszervezve, ha a gyülekezet elvesztette a fejét, vagyis Krisztust, akkor csak a neve az hogy él, de valójában halott. ( Lásd Jelenések könyve)
Elfelejtettük, hogy az embereket inkább érdekli azt, hogy miként nyilvánult meg Isten hatalma személyes életünkben, mint az, hogy milyen anekdotát olvastunk Istennel kapcsolatosan a közösségi médiában.
Elfelejtettük, hogy a lelki fellendülésért, "ébredésért" való imádkozás csupán szánalmas pótcselekvés addig, amig nem vagyunk hajlandóak leszámolni a bűnökkel, amelyeket szeretünk és mentegetünk személyes életünkben évek, talán évtizedek óta.
Elfelejtettük, hogy Krisztushoz nemcsak akkor kell "szaladnunk" imában, amikor a gyermekeinket fizikai betegség éri, hanem a lelküket érintő betegségekkel is kereshetjük Őt.
Elfelejtettük, hogy sosem fogunk elérkezni a mennyei Kánaánba, ha Krisztust csak egy "kívánság automatának" tekintjük, amelybe bele rúghatunk, hogy kiadja nekünk azt, amire éppen vágyunk.
Gyakran emlegetjük, hogy óvakodjunk a halálos bűnöktől és közben elfelejtettük, hogy egyetlen bün sem létezik, amely az életre vinne.
Beszélünk azon hitelődeinkről, akik életük árán is követték Istent, miközben mi kiárusítjuk azokat a bibliai értékeket amelyekért ők meghaltak, hogy még egy kis pénzre, hatalomra, elismerésre tegyünk szert.
Beszélünk Isten kegyelméről, de elfeledkezünk arról is beszélni, hogy Isten gyűlöli a bűnt és, ha egy embert beolt az Ő családjának nemes tőkéjébe, le is metszi, ha nem hozza meg a kellő időben a megfelelő gyümölcsöket.
Elfelejtettük, hogy az emberek nem politikai propagandát akarnak hallani a szószékekről, hanem Isten Élő üzenetét.
Elfelejtettük, hogy élhetünk egész életünkben "Krisztus mellett", ha nincs Vele személyes kapcsolatunk és nem adtuk át teljesen életünket Neki, a végén Júdáshoz hasonlóan kimehetünk az örök sötétségbe ahol lesz sírás és fogaknak csikorgatása.
Elfelejtettük, hogy egy gyülekezet vezetőiként az a fontos, hogy bátran képviseljük Isten igazságát és nem az, hogy megalkudjunk az attól való félelem miatt, hogy nem fognak megválasztani minket a következő vezetői ciklusra.
Elfelejtettük, hogy Krisztus követése közben áldozatokat is kell hoznunk, mert Pál apostolt többször verték meg, mint tapsolták meg azért, hogy Krisztust hűen követte.
Hajlandóak vagyunk őszintén bánkódni azért, hogy ide jutottunk? Hajlandóak vagyunk a hamis próféták jövendőmondásai helyett, amelyekkel Istent gyalázzák, minket pedig félrevezetnek, újra elővenni a Bibliánkat és őszinte szívvel imádkozni, hogy Isten bocsásson meg nekünk és fogadja el újra elköteleződésünket Igéje mellett?
Hajlandóak vagyunk lépésről-lépésre megtanulni Krisztus hitelesen követni? Ahol eddig hazudtunk, ott ezentúl igazat mondani? Ahol loptunk ott ezentúl adakozni? stb.
Hajlandóak vagyunk lemondani a világ romlott értékrendje által kínált, lábvíz ízű örömeiről lemondani és örökkévaló értékek, örömök után vágyakozni, törekedni?


IMA: Drága Mennyei Atyám! Látod, hogyan küzdünk a mai kor bálványaival és kísértéseivel. Kérlek, segíts, hogy úgy tudjunk hozzád fordulni, ahogyan Jósiás tette, és életünket rád bízhassuk. Adj nekünk bölcsességet, hogy felismerjük, mi az, ami elválaszt tőled, és bátorságot, hogy elforduljunk attól. Tisztítsd meg szívünket, és újítsd meg életünket, hogy mindennap Téged dicsőíthessünk. Jézus Krisztus nevében kérünk, Ámen.