Amikor a dicsőítés szóba kerül, sokan egyből a gyülekezetben énekelt dalokra, zsoltárokra gondolunk. Azt hisszük, hogy a dicsőítés egyenlő a zenével, az emelkedett érzelmekkel, a felemelt kezekkel. És valóban, az ének az egyik módja annak, hogy kifejezzük hódolatunkat Isten iránt. De vajon csak ennyi lenne a dicsőítés?
Emberek ebből a téves értelmezésből kiindulva szokták azt mondani:
" Ha Isten országa arról szól csupán, hogy felhőkről lábat lógatok és éjjel-nappal énekelek ( főleg az én rettenetes hangommal), akkor nem is igazán vágyom oda."
Nagyon szegény az az ember, aki úgy gondolja, hogy Isten csak vagy elsősorban a keresztény dalok éneklésével dicsőíthető. Ha az imádatod kizárólag az éneklésre korlátozódik, akkor elszalasztod a legfontosabbat: azt, hogy az egész életed egy folyamatos, Istennek cimzett dicséret legyen.
Mert Istennek nem csak a hangodra van szüksége. Neki az életed kell. A szavaid, a cselekedeteid, a döntéseid. Az, ahogyan reggel felkelsz, ahogyan dolgozol, ahogyan a családoddal viselkedsz, ahogyan másokkal bánsz. Ha örömödben hálát adsz, ha a nehézségekben kitartasz, ha a szeretetet választod akkor is, amikor nehéz, ez mind-mind dicsőítés.
Isten nem azért váltott meg, hogy utána azt tégy, amit akarsz, hanem azért, hogy Őt dicsőítsd életeddel.
Dicsőíteni Istent lehet egy mosollyal. Egy őszinte bocsánatkéréssel. Egy segítő kéznyújtással. Amikor megállsz, hogy valakit meghallgass. Amikor úgy döntesz, hogy nem ítélkezel, hanem szeretsz és felemeled az elesettet Krisztushoz.
A dicsőítés nem csupán egy vasárnapi program. Nem a hangszereken múlik, nem a zenei tehetségen. Az igazi dicsőítés a hétfő reggeli rohanásban is ott van. Ott van a fáradt pillanataidban, a nehéz döntéseidben, az apró áldozatokban.
Az ének szép. Az ének fontos. De Isten nem csak az énekedet hallja. Hallja a szívedet is. És amikor az életed minden mozzanatával Őt helyezed az első helyre, az olyan dicsőítés, amely soha nem halkul el. Az ilyen átadott szív az, amelyből a legszebb dalok szállnak fel Istenhez. Dávid Istent áldotta és dicsérte a megpróbáltatásban, a háborúban, az üldöztetésben, veszélyben és akkor is, amikor Isten királlyá emelte Őt és akkor is, amikor Dávidnak komoly bűnbánatot kellett gyakorolni és nyilvánosan megvallani bűneit mindenféle kifogások keresése nélkül. Nem csoda, hogy Istennek a dicsőítésből fakadó ereje Dávidot ilyen magaslatokra emelte és a legszebb dicsőitő énekeket ő írta.
Imádság
IMA: Uram, köszönöm, hogy nem kell énekesnek lennem ahhoz, hogy dicsőítselek. Köszönöm, hogy az életem minden pillanata egy lehetőség arra, hogy Téged magasztaljalak. Segíts, hogy ne csak a számmal, hanem a szívemmel, a tetteimmel, az egész lényemmel imádjalak! Hadd legyen minden napom egy dal, amit Neked éneklek – a munkámmal, a szeretetemmel, a hűségemmel. Legyen az életem egy dicsőítő áldozat előtted! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése