Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr

„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott magának.”
33. zsoltár 12. vers 



Ma, augusztus 20-án, Magyarország születésnapját ünnepeljük. Ez a nap emlékeztet minket az államalapításra, a kenyér ünnepére és arra, hogy a történelem viharaiban a magyar nép mindig kereste a biztos kapaszkodót.
István király döntése, hogy országát a kereszténységhez kapcsolja, sokak szerint inkább politikai érdek volt, mint hitbeli meggyőződés. Mégis, Isten képes volt felhasználni ezt is arra, hogy a magyarság számára megnyíljon az evangélium ajtaja. Nem István szentsége tartotta meg ezt a népet, hanem az, hogy Isten kegyelme a történelem sötét századaiban is felragyogott.
A kérdés ma sem változott: ki az igazi Ura ennek a nemzetnek? A politikai propaganda sok-sok választ próbál adni a fenti kérdésre és ha jobban belegondolunk, talán minden válaszban van valamennyi igazság tartalom, de végső soron egyik sem igaz. 
Nem a zászlók, a tűzijáték, vagy a földi vezetők határozzák meg a jövőt, hanem az, hogy engedjük-e, hogy az Úr legyen a mi oltalmunk és sziklánk.
Az „új kenyér” ünnepe is erőteljes üzenetet hordoz. A kenyér az élet alapja, de Jézus Krisztus kijelentette: „Én vagyok az élet kenyere.” (Jn 6:35) A testünk jóllakhat a földi kenyérrel, de a lelkünk csak akkor nyer igazi békességet, ha Krisztusban talál otthonra.
Ezért ma, amikor emlékezünk a gyökereinkre, a hazánkra, ne feledjük: egy nemzet igazi dicsősége nem a múltjában, hanem az Úrral való kapcsolatában van. Ha Ő az Istenünk, akkor van jövőnk. Ha hátat fordítunk Neki, a történelem gyorsan megtanít arra, hogy minden más alap ingatag.
Ünnepeljünk hálás szívvel, ne csak külsőségekkel.
Ne csupán a nemzeti múltért adjunk hálát, hanem kérjük Isten áldását a jelenre és jövőre is.
Ne feledjük: az ország boldogsága attól függ, hogy Istent választjuk-e Urunknak.

Ima: „Mennyei Atyám, köszönöm, hogy a történelem viharaiban is megőrizted a magyar népet. Köszönöm, hogy ma is hallhatjuk és hirdethetjük az evangéliumot. Uram, bocsásd meg, amikor emberi érdekek és önzés vezettek minket, és nem a Te akaratod. Kérlek, áldd meg hazánkat, vezesd vezetőinket, és formáld a szívünket, hogy benned találjuk meg az igazi boldogságot. Legyen a Te neved felemelve nemzetünkben, családjainkban és személyes életünkben is! Ámen.”