Isten Krisztust követő népe nem azért kiválasztott, mert különb a többinél, hanem mert feladattal lett megbízva. A kiválasztottság nem azt jelenti, hogy te több kiváltságot élvezhetsz vagy kivételezett vagy, hanem nagyobb felelősséggel tartozol. A „papok királysága” azt jelenti, hogy Krisztus halála és feltámadása megnyitotta az utat az ember és Isten között, nincs többé szükség összekötőre, közbenjáróra, hiszen mindannyian híd vagyunk Isten és az emberek között. Nem kell szószéken állnod ahhoz, hogy közvetítsük Isten szeretetét, elég, ha ott, ahol vagy, a munkahelyen, az iskolában, a családban fényt gyújtasz.
A világ erkölcsi sötétsége nem tűnik el attól, hogy szidod vagy méltatlankodsz miatta – csak akkor, ha világosságot viszel bele Krisztus segítségével. Nekem és neked nincsen önmagunkban világosságunk csakis a Világ világosságának, Krisztusnak a fényét hordozhatjuk, tükrözhetjük. Amikor a szeretet hangját hallatod a gyűlölet helyett, amikor megbocsátasz a bosszú helyett, amikor őszinte vagy a képmutatás helyett – akkor Krisztus fényét tükrözöd és engeded, hogy Isten világosságot vigyen életedet használva. A világosság nem harsány, nem erőszakos, de mindenhol jelen van, ahol Krisztus bennünk él.
Isten ma is azt mondja: „Az én tulajdonom vagy. Nem azért választottalak, hogy a fényemet rejtsd, hanem hogy általatok ragyogjon az én dicsőségem.”
Gondold végig: milyen területen hív ma Isten arra, hogy világosságot gyújts? Egy őszinte szóval, egy jó cselekedettel, egy imával valakiért, aki eltévedt? Esetleg azzal, hogy beszélsz Krisztusról és az Ő szeretetéről, amely által
IMA: Uram, köszönöm, hogy a sötétségből hívtál ki. Segíts, hogy ma ne panaszkodjak a sötétség miatt, hanem a Te fényedet hordozzam, árasszam. Hadd legyen életem tükre a Te jóságodnak, és hadd lássák rajtam mások, hogy Te laksz bennem. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése