Példabeszédek könyve 3. fejezet 35. vers
Gondoljunk csak a gyors sikerre épülő rendszerekre, ahol a hangosabb, a magabiztosabb, a látszólag okosabb ember tűnik nyerőnek. A televíziós show-k, a közösségi média trendjei mind azt sugallják, hogy a feltűnés, az azonnali elismerés a cél. De a történelem tele van olyan „villámkarrierekkel”, amelyek épp olyan gyorsan buktak el, ahogy felemelkedtek.
Mi a különbség a bölcsesség és az ostobaság között ebben a kontextusban? Nem az intelligenciáról van szó, nem a lexikális tudásról, hanem a szív bölcsességéről. A bölcs ember az, aki tudja, hogy vannak dolgok, amik nagyobbak nála, és vannak igazságok, amik az idő próbáját is kiállják. A magabiztos ostoba viszont azt hiszi, hogy minden válasz benne van, és nincs szüksége másra, még Istenre sem. Olyan ez, mint a hajóskapitány, aki teli vitorlával száguld a viharba, mert biztos a saját tudásában, anélkül, hogy meghallgatná a tapasztalt tengerészek figyelmeztetéseit.
A dicsőség, amit a bölcsek örökölnek, nem a taps és az ujjongás, hanem az Isten előtti elismerés és az az örökség, amit a gyermekeikre, a közösségükre hagynak. Ez a dicsőség nem a címlapokon jelenik meg, hanem a szívekben él tovább. Ezzel szemben a magabiztos ostoba hiába gyűjti össze a földi javakat vagy a pillanatnyi népszerűséget, a végén üres kézzel, megszégyenülten marad. Az ő „sikere” olyan, mint egy homokra épült palota, ami az első áradásnál összeomlik.
Napjainkban könnyű beleesni abba a csapdába, hogy a „gyors megoldások” és a „hangos vélemények” után fussunk. De emlékezzünk arra, hogy Isten nem a harsány szavakat, hanem a bölcs szívet áldja meg. A bölcsesség nem elszigeteltség, hanem a másoktól való tanulás, a hallgatás és a türelem képessége. Az igazi dicsőség a jellemből fakad, abból a belső tartásból, ami Isten Igéjében gyökerezik. Élj úgy ma, hogy ne a pillanatnyi elismerés, hanem az örök dicsőség legyen a célod!
IMA: Uram, köszönöm, hogy Te bölcsességet adsz azoknak, akik keresik. Bocsásd meg, ha olykor elcsábított a világ zajos ígérete, és a gyors, felületes siker után futottam. Kérlek, adj nekem szívet, ami hallgat Rád, és adj nekem alázatot, hogy felismerjem a bölcsességet, bárhol is találjam. Segíts, hogy ne a saját magabiztosságomban bízzak, hanem a Te örök igazságaidban. Hadd éljem úgy az életem, hogy a végén ne szégyen, hanem a Te dicsőséged várjon rám Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése