A falakat lebontó Szentlélek

Ekkor Péter a többi tizenegy apostollal együtt felállt, és hangosan így szólt az összegyűltekhez: „Zsidó testvéreim, és ti mindnyájan, akik Jeruzsálemben laktok! Kérlek, figyeljetek rám, hadd mondjam el nektek, mit jelent ez! Nem részegek ezek, mint ahogy ti gondoljátok — hiszen még csak reggel kilenc óra van! —, hanem az történik most, amit Jóel próféta előre megmondott: »Azt mondja Isten: az utolsó napokban majd kiárasztom Szellemem minden emberre, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, a fiatalok látomásokat látnak, az öregek pedig álmokat álmodnak. Azokban a napokban szolgáimra is kiárasztom Szellememet, férfiakra is, meg nőkre is, és ők is prófétálni fognak. Fönt az égben csodákat mutatok, lent a Földön meg jeleket: vért, tüzet és füstfelhőket. A Nap elsötétedik, a Hold pedig vérvörös lesz. Azután jön el az Örökkévaló hatalmas és dicsőséges napja. De mindenki üdvözül, aki az Örökkévalót hívja segítségül.« Apostolok Cselekedetei 2. fejezet 14-21. versek



Amikor 1989 novemberében a berlini fal tövében megjelentek az első csákányok és kalapácsok, a világ hitetlenkedve figyelt. Ami évtizedekig megbonthatatlan, félelmetes és áttörhetetlen betonakadálynak tűnt – elválasztva családokat, ideológiákat és életeket –, az hirtelen porrá hullott. Nem tankok döntötték le, hanem az emberek elementáris vágya a szabadságra és az egységre, és egy politikai pillanat, ami megnyitotta a kaput. A lehetetlen egyik napról a másikra valósággá vált.
Isten országa tele van ilyen „berlini fal” pillanatokkal. Az Apostolok Cselekedeteinek második fejezetében egy olyan szellemi gátszakadásnak vagyunk tanúi, amihez képest a berlini események csak puszta lábjegyzetek.
Képzeld el a helyzetet: Jeruzsálem forrong. A Szent Szellem épp most áradt ki elemi erővel, a tanítványok idegen nyelveken beszélnek, a tömeg pedig értetlenül áll. A cinikusok – ahogy mindig – most is hamar megtalálják a magyarázatot: „Ezek részegek!” (ApCsel 2,13). Ez a tipikus emberi reakció arra, amit a logikánk nem tud megemészteni: ha nem értjük, bélyegezzük meg.
De ekkor történik valami döntő. Péter feláll. És figyeljük meg jól: nem egyedül áll fel. Azt olvassuk, hogy „a többi tizenegy apostollal együtt” egyenesedik ki. Ez a vezetés és a lelkigondozás egyik legmélyebb pillanata. Péter, aki néhány hete még esküdözve tagadta meg Jézust, most a Szellem erejétől megragadva, a társai támogatását maga mögött tudva, bátran odaáll a gúnyolódó tömeg elé. Nincs már benne félelem, nincs rivalizálás. Egység van, és isteni küldetéstudat.
Péter nem kezd el vitatkozni a vádakkal. Nem sértődik meg. Ehelyett a legbiztosabb alaphoz nyúl: Isten Igéjéhez. Azt mondja: „Nem részegek ezek... hanem az történik most, amit Jóel próféta előre megmondott”.
A zsidó gondolkodásban a prófétai kijelentés ritka és kiváltságos adomány volt, ami csak keveseknek adatott meg. De Péter most Jóelt idézve egy radikálisan új korszakot hirdet meg. Isten lebontotta a spirituális elitet elválasztó falat.
„Kiárasztom Szellemem minden emberre…” – mondja az Úr.
Figyeld meg ezt a lenyűgöző felsorolást: fiaitok és leányaitok, fiatalok és öregek, férfiak és nők, sőt szolgák és szolgálóleányok. Isten országa Pünkösdkor végérvényesen lebontotta a korból, nemből, társadalmi helyzetből fakadó válaszfalakat. Nincs többé korhatár, nincs nemi megkülönböztetés, nincs társadalmi státuszhoz kötött kenet. A Szent Szellem nem a teológiai diplomádat nézi, nem a bankszámládat, és nem is azt, hogy hány éve vagy keresztény. Ő minden emberre ki akar áradni.
És mit hoz ez a kiáradás? „Látomásokat látnak… álmokat álmodnak.” Pszichológiailag is mély igazság ez: a fiataloknak jövőkép (látomás) kell, az időseknek pedig megújuló remény és cél (álom), hogy a múlt helyett a jövőbe tekintsenek. Isten Szelleme mindkét generációnak megadja azt, amire a leginkább szüksége van az élethez. Isten családjában nincs többé generációs szakadék. Olyan szomorú, hogy mégis olyan sok gyülekezet fiataljai kivonultak a közösségből éppen a Szentlélekre hivatkozva és azt tartva, hogy a különböző életkorból származó hivők nem dicsőíthetik, szolgálhatják együtt Istent.
Egy ilyen generációs "szakadár" gyülekezet büszke, fiatal, energikus vezetőjének áradozását hallottam azzal kapcsolatban, hogy ők ott mennyire többek, mint a szüleik és a nagyszüleik, akiknek hátat fordítottak. Figyelmesen hallgattam, majd azt kérdeztem tőle:
" Te fel vagy készülve arra, hogy 60 éves korotok körül, majd a ti gyermekeitek egy napon azt mondják:
" Mi külön gyülekezetbe megyünk, mert ti azt tanítottátok nekünk, hogy fiatalt és időst Isten nem képes egyesíteni egy gyülekezetben."
Meglepődve kérdezte, hogy miért tennének ilyet? Nos, a példa és a tanítás miatt, amit szavak nélkül és szavakkal is adtok nekik.
11 éves koromban egy olyan gyülekezetbe csöppentem, ahol egyetlen személy sem volt a korosztályomból, a gyülekezetben pedig nők voltak és emiatt, néha ők kényszerültek szolgálni is. Sokat épültem ott és végső soron évekkel később ott döntöttem Jézus Krisztus mellett.
A gyülekezetben levők tanítása és bátorítása révén, elkezdtünk a hugommal hivogatni az iskolából és rövid időn belül 60-70 gyerek is volt a gyermek alkalmakon.
Ne hidd el a mai kor hazugságait. Azoknak az okoskodásait, akik gyakran személyes megfontolásból vagy személyes konfliktusok mentén mennek el és hagyják maguk mögött a lelki családjukat és közben úgy próbálják előadni, hogy a Szentlélek nem képes különböző nemű, korú, anyagi helyzetű és társadalmi helyzetű embereket egy lelki családdá kovácsolni. Ez egyszerűen tévtanítás.
Végül Péter egy apokaliptikus képpel zárja az idézetet: vér, tűz, füst, sötét Nap, vérvörös Hold. Ezek a jelek a „félelmetes és dicsőséges nap” közeledtét jelzik. Sokan megrettennek ezeket a sorokat olvasva, és a mai világ híreit nézve – háborúk, természeti katasztrófák, politikai káosz – hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a végzet elkerülhetetlen.
De a Biblia soha nem riogatni akar, hanem felkészíteni. Az Ige nem a félelemre fókuszál, hanem a megoldásra. A leghatalmasabb ígéret az utolsó mondatban rejlik, ami lebontja a kárhoztatás utolsó falát is:
„De mindenki üdvözül, aki az Örökkévalót hívja segítségül.”
Barátom, lehet, hogy ma úgy érzed, az életedet félelmetes jelek és sötét felhők veszik körül. Talán úgy gondolod, hogy te túl fiatal vagy, vagy éppen túl idős, túl bűnös, vagy túlságosan „egyszerű szolga” ahhoz, hogy Isten veled foglalkozzon. Lehet, hogy körülötted az emberek – mint a jeruzsálemi tömeg – gúnyolódnak a hiteden, vagy egyszerűen nem értenek meg.
De Pünkösd üzenete számodra az, hogy nincs fal. Nincs akadály. Isten Szelleme készen áll, hogy betöltsön téged, függetlenül a múltadtól vagy a státuszodtól. A kiút a káoszból és a félelemből nem a menekülés, hanem a hívás. Elég egyetlen kiáltás: „Uram, segíts!”

IMA: Mennyei Atyám, köszönöm a Pünkösd forradalmi üzenetét, hogy Te nem személyválogató vagy, és Szellemedet minden emberre kiárasztottad. Köszönöm, hogy nincs szükségem különleges státuszra ahhoz, hogy kapcsolódjak Hozzád. Megvallom, sokszor megrettenek a világ zajától és a sötét jelektől, és hajlamos vagyok elfelejteni a Te hatalmadat. Kérlek, áraszd ki rám is Szellemedet! Adj a fiataloknak világos, tiszta, határozott látást a Krisztus követésben betöltött szerepüket illetően, az időseknek álmokat, hogy ne adják fel a reményt és ne feledjék, hogy a legjobb rész még ezután következik és mindannyiunknak bátorságot, hogy megálljunk az igazság mellett. Köszönöm az ígéretet, hogy aki Téged hív, az üdvözül. Én most Téged hívlak, Uram: légy az én szabadítóm és vezess engem! Jézus Krisztus nevében, Ámen.