Csak Krisztusban...

Péter ekkor beszélni kezdett: „Most látom csak igazán, hogy Isten nem személyválogató! Aki tiszteli Istent, és igazságosan él, azt ő elfogadja, bármelyik néphez tartozik is. Ti ismeritek azt az üzenetet, amelyet Isten küldött Izráel népének: az örömhírt, amely arról szól, hogy Jézus, a Messiás által kaphatunk békességet. Mert a Messiás Jézus az Úr mindenek fölött. Ismeritek azokat a dolgokat is, amelyek egész Júdeában történtek. Ezek Galileában kezdődtek, azután a bemerítés után, amelyet János tanított.
Hallottatok a Názáret városából való Jézusról is, akit Isten tett Messiássá: betöltötte a Szent Szellemmel, és felruházta hatalommal. Tudjátok, hogy Jézus sok helyen járt, sok jót tett az emberekkel, és megszabadította azokat, akiket a Sátán az uralma alatt tartott — mert Isten volt vele. Mi láttuk mindazt, amit Jézus tett Júdeában és Jeruzsálemben, és tanúskodunk arról, hogy mindez igaz. Azután Jézust keresztre feszítve megölték, de Isten a harmadik napon feltámasztotta, és világosan megmutatta az embereknek, hogy Jézus él. Azonban nem mindenkinek mutatta meg, csak azoknak, akiket Isten előre kiválasztott, hogy Jézus feltámadásáról tanúskodjanak. Mi vagyunk ezek a kiválasztottak, akik együtt ettünk és ittunk Jézussal, miután ő feltámadt a halálból.
Ő parancsolta meg nekünk, hogy mondjuk el mindenkinek, és tanúskodjunk róla, hogy Isten őt választotta ki arra, hogy bírája legyen minden embernek, élőknek és halottaknak egyaránt. A próféták is mind őróla tanúskodtak: azt hirdették, hogy akik hisznek Jézusban, azoknak Isten megbocsátja a bűneit.” Apostolok Cselekedetei 10. fejezet 34-43. versek



Péter felállt a római százados házában, és kimondta azt a mondatot, ami felforgatta az egész ókori világot: „Most látom csak igazán, hogy Isten nem személyválogató!”
Tudd meg, az eredeti kifejezés, ami mögötte áll, szó szerint ezt jelenti: Isten nem nézi az arcot. Nem nézi a maszkot. Nem érdekli a társadalmi státuszod, a származásod, a családi háttered, de még az sem, hogy hány vallásos szabályt tudsz hibátlanul bemutatni a külvilágnak a saját vagy embertársaid megítélése szerint.
A szívünket feszítő egyik legnagyobb teher a megfelelési kényszer. Egész életünkben azért küzdünk, hogy elfogadjanak. Hogy bizonyítsunk a szüleinknek, a főnökünknek, a környezetünknek. És észrevétlenül ezt a mintát vetítjük ki Istenre is. Azt hisszük, ha nem vagyunk elég jók, ha nem hozunk hibátlan teljesítményt, akkor Isten elfordul tőlünk.
Péter azonban ledönti ezt a tévhitet. Megmutatja, kicsoda valójában Jézus Krisztus. Nézd meg, hogyan mutatja be őt! Nem egy távoli, szigorú bíróként, aki fekete pontokat gyűjt ellenünk. Hanem úgy, mint aki „sok helyen járt, sok jót tett az emberekkel, és megszabadította azokat, akiket a Sátán az uralma alatt tartott.”
Jézus nem azért jött, hogy megbénítson a bűntudattal. Azért jött, hogy feloldja a kötelékeidet.
A pszichológia jól ismeri a „tanult tehetetlenség” állapotát. Amikor egy ember olyan sokszor futott falakba, olyan sokszor próbált megváltozni és vallott kudarcot, hogy végül feladja. Azt mondja magában: „Én már csak ilyen vagyok. Ezt a berögződést, ezt a függőséget, ezt a sebzettséget már soha nem tudom elhagyni.”
1945 áprilisában, amikor a felszabadító csapatok beléptek a koncentrációs táborokba, sok fogoly a nyitott kapuk ellenére sem tudott kilépni a barakkokból. A kerítések és a rettegés évtizedes beidegződései benne maradtak a fejükben. Fizikailag szabadok voltak már, de az elméjükben még mindig súlyos rabságban voltak.
Hányan élünk pontosan így a mindennapokban? Jézus kifizette a szabadságod árát a kereszten, feltámadt a halálból, de te még mindig a régi sebeid, a régi kudarcaid barakkjában gubbasztasz.
Péter nem egy bonyolult elméletet hirdetett Kornéliusz házában. Ő tanú volt. Olyan ember, aki saját szemével látta Jézus Krisztus csodáit, látta a keresztet, és ami a legfontosabb: saját maga tapasztalta meg a megbocsátást, amikor a tagadása után Jézus nem elutasította, hanem helyreállította és visszaállította őt eredeti elhívásába.
Ezért tudta elmondani a lényeget egyetlen mondatban: „Aki hisz Jézusban, annak Isten megbocsátja a bűneit.” Ez az egyetlen út van az ember és Isten közötti kapcsolat helyreállítását tekintve.
A vallásosság azt mondja: Változz meg, és akkor Isten elfogad. Az evangélium viszont ezt hirdeti: Isten elfogadott Jézusért, és ez a szeretet fog megváltoztatni.
Mi számodra a gyakorlati üzenet ma?
Engedd el a megfelelési kényszeredet! Isten nem a felépített képedet akarja megszólítani, hanem a valódi lényedet. Nem kell eljátszanod a tökéletest. Úgy léphetsz elé, ahogy vagy. Nem tudsz Istennek megfelelni saját erődből és nem is kell megfelelned. Ezért jött Jézus Krisztus. Ezért folyt az Ő drága vére. Más útja nincs a helyreállásnak.
Ne a bűneid súlya alatt élj, hanem a kegyelem valóságában! Nincs olyan mély verem, nincs olyan elrontott múlt, ahová Jézus Krisztus szabadító keze ne érne el. A kereszt erősebb, mint a te leghatalmasabb bűnöd. Bízd maga élő hittel Krisztusra és egyedül Benne reménykedj az üdvösségedet tekintve. Igy az Ő Lelke által, az Ő kegyelmének és szeretetének ereje teljesen át fog formálni.
Ne tarts vissza senkit a kegyelemtől! Ha Isten téged elfogadott, neked sincs jogod senkit sem leírni a környezetedben. Aki őszintén és valóságosan hisz Jézus Krisztusban, az üdvözül. Pont. Lásd meg az evangélium elfogadásának lehetőségét a legnehezebb emberekben is!

IMA: Istenem! Köszönöm, hogy te nem a maszkjaimat nézed, hanem a szívemet. Bocsáss meg, amikor a saját teljesítményemben próbáltam bízni, és meg akartam szolgálni a te szeretetedet!
Köszönöm a keresztet. Köszönöm, hogy a Te véred eltörölte a bűneimet, és feloldotta a kétségbeesésem kötelékeit. Kérlek, szabadíts meg a megfelelési kényszertől és a félelemtől! Tölts meg a te békességeddel, és adj bátorságot, hogy nyíltan tanúskodjam a te kegyelmedről azok előtt, akik még a sötétben tapogatóznak! Jézus Krisztus nevében, Ámen!