Ne flörtölj a halállal!

Ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket.”Efézusiaknak írt levél 5. fejezet 11. vers
Közöttetek ne legyen senki, aki föláldozza a gyermekét az oltár tüzén! Egyikőtök se foglalkozzon jóslással, varázslással, boszorkánysággal, jelmagyarázással, ráolvasással, szellemidézéssel, halottidézéssel, sem semmiféle más okkult praktikával! Tudjátok meg, hogy Istenünk, az Örökkévaló mindezeket a dolgokat gyűlöli és utálja! Éppen ezek miatt űzi ki előletek arról a földről a nemzeteket, amelyek eddig ott laktak. Mózes ötödik könyve 10-12. versek



1914 karácsonyán a nyugati fronton valami egészen szürreális dolog történt. A brit és német katonák, akik előző nap még halomra gyilkolták egymást, letették a fegyvert, kiléptek a lövészárkokból, és közösen énekeltek a senkiföldjén. Másnap reggel pedig újra elkezdték a mészárlást. Az emberi lélek megdöbbentő és fájdalmas ellentmondásokra képes.
Ezt a furcsa kettősséget érzem a levegőben minden októberben. Különösen élvezem az őszi napsütésben a vezetést. Csodálom az ősz gyönyörű színeit, figyelem, ahogy a sárguló falevelek kavarognak a szélben. De ahogy elhaladok a házak mellett, önkéntelenül is észreveszem a halloweenre készülődőket. Megdöbbentő, mennyi energiát, időt és pénzt fektetnek a sötétség és a félelem megjelenítésébe. És van valami, ami ennél is érdekesebb számomra: milyen hihetetlenül gyorsan váltanak át az emberek halloween után a karácsonyi dekorációkra. Egyik nap még a halált, a démonokat és a rettegést ünneplik, másnap pedig már a békességet és a Fény eljövetelét. A halál ünneplése után azonnal jöhet a fény ünnepe. Micsoda dermesztő ellentmondás!
De mielőtt sajnálkozva megráznánk a fejünket, tegyük fel a legkényelmetlenebb kérdést. Milyen ellentmondások vannak a mi saját keresztény életünkben? Mert ha nem nézünk bele az Igazság tökéletes tükrébe, a Szentírásba, könnyen kiderülhet, hogy mi is kétfelé sántikálunk. A legnagyobb lelki veszély nem a nyílt lázadás, hanem a szent és a profán összemosása. Hányszor engedünk be hétköznap apró kompromisszumokat, okkult hatásokat, „ártalmatlan” sötétséget az otthonainkba, a képernyőinkre és a gondolatainkba, hogy aztán vasárnap tiszta szívért imádkozzunk?
Ma már sajnos nem ritka, hogy úgynevezett keresztény könyvekben is összemossák az okkult tanításokat bizonyos keresztény tanításokkal. Ezek a könyvek pedig általában bestsellerek lesznek. Egy keresztény könyvkiadót kérdeztem meg egyszer egy ilyen könyvvel kapcsolatosan, hogy miért fordították le és adják ki Magyarországon is?
A könyvkiadó őszintén azt felelte: " Nos. Azért, mert ez kell az embereknek. Mi pedig olyan könyvek értékesítésével tudunk fennmaradni, amire van igény."
Az Ige nem hagy kiskaput. Isten az 5Mózes 18-ban halálos komolysággal inti a népét, hogy tartsa távol magát minden okkult praktikától, halottidézéstől és varázslástól, mert ezek utálatosak előtte. Pál apostol pedig Efézusban éles vonalat húz: „Ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket.”
A pszichológia is igazolja, amit a Biblia évezredek óta tanít: aminek figyelmet adsz, az formál téged. Nem flörtölhetsz a sötétséggel anélkül, hogy meg ne mérgeznéd a lelkedet. Isten világossága és a világ sötétsége nem fér meg békésen egyetlen szívben sem. Nem lehetsz Krisztus menyasszonya úgy, hogy közben a világ szajhája is vagy.

IMA: Uram vizsgáld meg ma szívemet, bocsásd meg a bennem lévő ellentmondásokat. Bocsásd meg, amikor észrevétlenül én is alkalmazkodom a kor szelleméhez, és kompromisszumot kötök a sötétséggel. Kérlek, adj erőt és bátorságot, hogy élesen el tudjak határolódni mindentől, ami utálatos előtted, és az életem valóban a te tiszta, kompromisszummentes világosságodat tükrözze. A Jézus Krisztus drága nevében, Ámen.