Apollós kezdett az efezusi zsinagógába járni, és ott nagyon bátran beszélt. Amikor Priszcilla és Akvila hallották Apollóst, meghívták magukhoz. Beszélgettek vele, és részletesebben elmagyarázták neki Isten Útját. Apostolok Cselekedetei 18. fejezet 26. vers
Hányszor érezted már magad megsemmisülve, amikor valaki jó szándékkal, de mindenki szeme láttára mutatta meg, miben tévedtél?
Amikor 1905-ben megtalálták a világ legnagyobb nyers gyémántját, a Cullinant, a kő telis-tele volt hatalmas potenciállal, de még formátlan volt. A kor legnagyobb mestere, Joseph Asscher hetekig csak némán tanulmányozta a műhelye csendjében. Tudta, hogy ha rossz szögben, vagy a nyilvánosság nyomása alatt üt rá, a felbecsülhetetlen kincs darabokra törik. A legnagyobb értékeket sosem a kirakatban, hanem a zárt ajtók mögött, mesteri tapintattal formálják tökéletessé.
Apollós pontosan egy ilyen nyers, ragyogó gyémánt volt az efezusi zsinagógában. Bátor volt, tehetséges, és valósággal lángolt a szíve. Ám a tudása még hiányos volt, Isten tervének csak egy részét látta át. Priszcilla és Akvila – egy egyszerű, sátorkészítő házaspár – észrevették ezt. És itt jön a lényeg: nem álltak fel a padsorok között, hogy kioktassák. Nem alázták meg mások előtt. Ehelyett ez a férj és feleség hazahívta őt. Megterítettek neki, és az otthonuk biztonságos, meleg légkörében, szeretettel segítettek neki helyretenni a hiányzó darabokat.
Milyen ritka kincs ma ez a fajta tapintat! Egy olyan világban élünk, ahol a hibáinkra azonnal rámutatnak. Talán nőként, édesanyaként rettegsz attól, hogy a környezeted azonnal pálcát tör feletted, ha valami nem tökéletes a család körül. Férfiként pedig inkább titkolod a bizonytalanságodat, nehogy gyengének tűnj a munkahelyeden, mert félsz a kritikától. Isten ma arra hív, hogy legyél te magad Priszcilla és Akvila a saját világodban. Ha látsz valakit botladozni, ne a hibáját kürtöld világgá. Hívd meg egy kávéra. Hallgasd meg, állj mellé, és emeld fel. Ugyanakkor merj Apollós lenni: ha valaki szeretettel akar formálni, tedd félre a büszkeségedet, és engedd, hogy csiszoljanak rajtad, mert így válsz igazán ragyogóvá.
IMA: Uram, köszönöm, hogy Te sosem szégyenítesz meg engem, hanem végtelen szeretettel és türelemmel formálod a szívemet. Kérlek, adj nekem is ilyen tapintatos, gyógyító lelkületet. Taníts meg úgy segíteni másoknak, hogy a szavam felemeljen, és ne letörjön. És adj elég alázatot ahhoz, hogy elfogadjam a jó tanácsot azoktól, akiket pajzsként rendeltél mellém. A Jézus Krisztus drága nevében, Ámen.
Ha úgy érzed, ez az üzenet ma pont neked – vagy egy szerettednek – szólt, kérlek, nyomj egy lájkot, oszd meg bátran, mentsd el magadnak, és iratkozz fel az oldalra, hogy mindennap együtt töltekezhessünk Isten bátorító valóságából!
Ha most visszagondolsz az életedre, ki volt az az ember, aki nem megszégyenített egy hibád miatt, hanem a háttérben, csendes szeretettel segített kijavítani azt? Írd meg kommentben, ünnepeljük ma azokat, akik felemelnek minket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése