Az odafenn valókkal törődjetek, ne a földiekkel.
Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben.
Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.
Kolossébeliekhez írt levél 3. rész 1-4. vers
A fenti igeversek feltételes módban szólnak. " Ha feltámadtatok a Krisztussal..."
Mijük van ott fenn azoknak akik feltámadtak a Krisztussal?
Az életük ott fenn van, elrejtve Krisztussal együtt az Istenben.
Olyan élet ez amely nem mulandó, olyan örökség vár ott az emberre, amelyet sem a rozsda, sem a moly nem emészt meg, sem a tolvaj nem lophat el.
Aki el van rejtve a Krisztusban, annak a szíve is odafent van Krisztusnál. A mi életünk voltaképp Krisztus, hiszen amikor felvitte a bűneinket a Golgotára, vele együtt meghaltunk a bűneinknek és csak Benne van életünk.
Akik feltámadtak a Krisztussal, ott van velük a meggyőződés, hogy mivel Krisztusban vannak elrejtve, Krisztus szentsége, igazsága az övék, Krisztus megjelenésekor megjelennek Vele együtt a dicsőségbe.
Hát nem csodálatos?
Akik feltámadtak a Krisztussal, nem a maguk urai. Nem az az életük fő kérdése: " Mit akarok én? Mi tetszik nekem?" Az a kérdés: " Mit akar Krisztus végezni rajtam keresztül?"
Akik feltámadtak a Krisztussal nem "éjjel" látogatják meg Krisztust, hogy senki észre ne vegye kapcsolatuk van Vele, hanem teljesen azonosulni akarnak Krisztussal.
Akik feltámadtak a Krisztussal nem érik be a vallásos játszadozással, a kétszínűsködéssel, a megalkuvással, a teológiával, vágynak, szomjaznak, égnek az Isten után, az odafelvalók után. Ha valaki megtiltaná nekik, hogy az odafelvalókkal törődjenek, akkor is csak ott lenne a szívük, tekintetük. Akárcsak Dánielnek aki az Isten városa felé fordulva imádkozott minden időben.
Akárcsak az apostolok akiknek megtiltották, hogy prédikáljanak Krisztus nevében és a fenyegetés ellenére mégis így szóltak:
" Nem tehetjük, hogy ne beszéljünk arról amit láttunk, hallottunk..."
Aki viszont halott az Isten számára, aki nem támadt fel az Isten számára, az nem teheti meg, hogy az odafelvalókkal törődjön, mert a szíve három dologhoz van láncolva:
"a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés."
Ó szabadítana meg az Úr minden megkötözöttségünktől, mert kötelékkel nem lehet a feltámadt Úr elé repülni, Vele együtt megjelenni dicsőségben.
IMA: Hogyha este fenn az égen, ragyognak a csillagok, Úgy van mintha jobb világba hívnának az angyalok. Ekkor szárnyra kel a vágyam, és a menny felé repül, Az Atyához ki szememről, minden könnyet letöröl.
Tündökölj csak millió csillag, sok szegénynek tündökölj,
Angyalok ó hívjatok csak szíveket a Mennybe föl.
Hogy reménység szárnyán szállva, Téged megismerjenek,
És majd egykor a Mennyekben, halleluját zengjenek.
Nincs semmink, senkink ezen a világon és az egekben csak Te drága Istenünk. Krisztus nevében adj szemeket ezt meglátni. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése