Ő azonban ezt mondta neki: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied.
Lukács evangéliuma 15. fejezet 31. vers
Lehet egy édesapánk úgy, hogy együtt is dolgozunk vele a családi vállalkozásban, voltaképp azonban semmiféle szívbeli kötődés nincs közöttünk.
Ennek számtalan oka lehet. Ugyanígy megrabolhatjuk önmagunkat a Mennyei Atyánkkal való intimitást illetően azért, mert bizonyos okok miatt nem tudjuk, vagy nem akarjuk elfogadni az Ő szeretetét és jóságát.
Jézus Krisztus egy földműves család példáján keresztül szemléltette ezt a tragédiát. Egy embernek volt két fia. Egyik fiú bezárta szívét az apjával szemben, és függetleníteni akarta magát apjától.
Szemtelenül azt mondta: „Apám, add nekem ki az örökségből nekem járó részt.” Ez a lázadó fiú csak azt nézte, hogy mit tud kicsikarni az apjától. Ezután a fiú elköltözött és teljesen rossz helyeken és módokon kezdte el a szeretetet keresni.
Akkor tért észhez ez a fiú, amikor minden vagyonát eltékozolta. Magányosan és éhesen, visszatért az apjához.
A másik fiú engedelmes volt. Az apja házában élt és az apjának dolgozott, a szíve mégis távolt volt az apjától. Az apját úgy látta, mint csupán egy rideg munkaadót, akinek dolgoznia kell.
Ő azt mondta: „Látod, hány esztendeje szolgálok neked, soha nem szegtem meg parancsodat, és te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal.” Makacssága nyilvánvaló lett, amikor be sem akart menni a családjához, hogy velük együtt ünnepeljen. A történet végén, ez a fiú áll szomorúan kint, az apja házán kívül.
És veled mi a helyzet kedves olvasóm? Az atyai ház szerető, boldog, ünnepi légkörében éled mindennapjaidat? Vagy úgy élsz, dolgozol, mintha nem is lenne egy szerető, jóságos mennyei Atyád, aki mindent neked adott Krisztus által?
IMA: Mennyei Atya, köszönjük a Te nagy szeretetedet irántunk és minden ember iránt. Segíts meglátnunk a Te nagy szeretetedet és ünnepelnünk azt, hogy a Te gyermekeid lehetünk Krisztusban. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése