Jézus Krisztus tudta, hogy halála előtti utolsó éjszakát tölti együtt tanítványaival. Ekkor arra fókuszált, hogy megmagyarázza tanítványainak, aki szereti Őt az egyenlő azzal, hogy szolgálja Őt. Arról beszélt, hogy az a nagy, aki vállalja önként, hogy mindenki felé szolgál, a tanítványság pedig azzal jár, hogy Isten nevében szolgálunk mások felé.
Mivel tudta, hogy az utolsó alkalom elérkezett, amikor taníthatja tanítványait ezzel kapcsolatosan, be is mutatta a tanítványoknak azt, amire gondolt, és amit meg akart tanítani.
Jézus Krisztus volt az egyetlen a teremben, akinek biztosan nem az lett volna a feladata, hogy a tanítványok piszkos lábát megmossa.
Ennek ellenére csendben felállt, maga elé kötötte a törülközőt és majd körbejárt a teremben és a rabszolgának a feladatát végezte el. Megmosta minden jelenlevő piszkos lábát.
Mikor ezzel végzett, Krisztus visszaült a helyére és megkérdezte a tanítványait, hogy értik-e mit tett?
„ Arról fogják megismerni az emberek, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy egymást szeretitek.” magyarázta Krisztus. Így fognak az emberek megismerni engem. Látni fognak titeket úgy szolgálni, ahogyan én szolgáltam, úgy viselkedni, ahogyan én viselkedtem, olyan szeretettel, kedvességgel élni, mint amilyen szeretettel, kedvességgel én éltem. ( János 13:34-35)
Következő nap, Krisztus megmutatta, mit is jelent igazán szolgának lenni, amikor letette az életét a barátaiért. Kifizette az árat az emberiség bűneiért. Az Isten szolgái nemcsak megosztják másokkal az örömhírt, ők maguk az örömhír.
IMA: Istenem, segíts, hogy a te szolgádnak bizonyulhassak ma és észrevegyem azokat a lehetőségeket, amikor a Te szereteted által szolgálhatok mások felé. Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése