Ha túl sok időt töltesz az áldozat szerepében, észrevétlenül szeretni kezded azt és ragaszkodni is kezdesz hozzá. Amikor újjászülettem, Isten megláttatta velem, hogy az önsajnálattal le kell számolnom életemben. Pedig olyan kényelmes panaszkodni és másokat is rávenni arra, hogy sajnáljanak minket: „Te szegény! Milyen borzasztó lehet neked!” Úgy gondolom mindannyian estünk már többé-kevésbé az önsajnálat csapdájába.
Az önsajnálat tökéletes kifogás akkor is, amikor semmi kedvünk megváltozni. Ilyenkor lehet hibáztatni a problémás gyerekkort, alkoholista házastársat, kibírhatatlanul aljas főnököt vagy egy fájdalmas betegséget.
Végül is ki várhatná el tőlünk, hogy életünkben előre lépjünk? Sokkal jobb esténként önsajnálatba burkolózni. Jézus Krisztus azonban le akarja rombolni benned és bennem az „áldozat” gondolkodásmódot. Több mint győztesek lehetünk az által, Aki szeretett minket és életét adta értünk. Krisztus nem sajnálta odaadni önmagát értünk és nem kért az asszonyok sajnálatából sem: „Ne engem sirassatok! Sírjatok a saját vétkeitek miatt! Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?”
Semmi az életben, legyen szó akármilyen fájdalmas vagy nagydologról, nem választhat el minket Isten szeretetétől (Ha Isten gyermekei vagyunk).
Ez tesz miket győztessé minden körülmények között. Lelkipásztorként az egyik legszebb dolog látni hogyan győzi le az önsajnálatot az Isten szeretete.
A fájdalomtól és önsajnálattól megbénult ember rádöbben, mennyire szereti őt Isten. Meglátja, hogy Krisztus gazdagsága sokkal nagyobb, mint a problémái, Krisztus győzelmének ünneplése pedig sokkal vonzóbb, mint az önsajnálat.
A bajaikat nem kifogásként használják, hanem Isten ereje által szembenéznek azokkal. Így pedig több mint győztessé válnak. Te is megtapasztalhatod ezt.
IMA: Úr Jézus, mutasd meg nekünk a Te kegyelmed gazdagságát. Segíts meglátnunk Téged és áldásaidat és hálásnak lenni ezekért. A Te nevedben kérünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése