Egy fiatal katona háborúba indult és aggodalommal teljes volt a szíve. Nem tudta mi vár rá, nem tudta, hogy egyáltalán valaha vissza fog-e térni a háborúból élve?
Egy idő után így gondolkodott: „a háborúban két lehetőség áll majd előttem. Az egyik lehetőség az, hogy elmegyek, harcolok és túlélem. Ha túlélem, akkor volt-e értelme az aggodalomnak? Nem volt.
A másik lehetőség, hogy elmegyek a háborúba, harcolok, és harc közben meghalok, emiatt pedig sosem térek haza. Ha meghalok a harcban, van-e értelme az aggodalmamnak? Nincs értelme.”
Luthernek volt szokása, hogy esténként az ablakához lépett és miközben kitekintett az ablakon, a következő imát mondta el:
„ Uram! Kié ez a világ? Az enyém vagy a Tiéd? Az Egyház az enyém vagy a Tiéd?- Ha a világ és az Egyház a tieid, akkor kérlek vigyázz Te rájuk. Én elfáradtam, ezért megyek lefeküdni. Jó éjszakát, édes Istenem.”
Ha közeleg az est, te is add át problémáidat és kudarcaidat Jézus Krisztusnak. Ne gondolj a holnapi napra és békésen fogsz aludni. Lehetséges, hogy a holnap terheit sosem kell válladra venned. A problémáid egy része talán holnapra megoldódik, de az is lehet, hogy a holnap már nem lesz a tied, hanem az örökkévalóságban ébredsz.
Törekedj hát aggodalom nélkül viselni a mai nap terheit és örömeit egyaránt.
IMA: Istenünk, minden gondunkat szeretnénk a mai napon is rád bízni, mert tudjuk, hogy Te gondot viselsz reánk. Nem akarjuk a holnap terheit magunkra venni, segíts a jelenben élnünk és nem a múlt vagy a jövő terheit cipelni. Krisztus nevében kérünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése