A rendíthetetlen Isten

Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." Ezért bizakodva mondjuk: "Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?" Zsidókhoz írt levél 13. fejezet 5, 6. vers

Krisztus jól ismerte az ember ingatagságát. Már az Ő idejében is gyakori volt, hogy valakit kiemeltek, dicsértek, népszerűvé tettek, hatalommal ruházták fel, majd ugyanazok az emberek ellene fordultak. Pál apostol, aki a zsidó nagytanács és az akkori vallási rendőrség tagja is volt, saját bőrén tapasztalta ezt meg. 

A kitüntetések és a dicséretek, felhatalmazások hamar üldöztetésekké és megvetéssé változtak, amikor Krisztus őszinte és rendíthetetlen követőjévé vált. De ő nem sajnálta azt, amit az emberek ingatagsága miatt veszített, sőt ő maga ítélte a Krisztus nélküli életmódját haszontalan szemétnek. 

A mai kereszténységben nagy hangsúly van azon, hogy bátorítsuk egymást. Ez valóban fontos, ha őszinte indíttatásból történik. Ha látsz a környezetedben valakit, aki Krisztus nyomdokaiban járni törekszik és olyan cselekedetei, tanításai, céljai vannak, amelyeket dicséretre méltónak találsz, akkor bátorítsd ezt a személyt. Biztosíthatod a támogatásodról. De ne ess abba a csapdába, hogy pusztán a bátorítás kedvéért mész oda valakihez és előadsz néhány bátorító mondatot úgy, hogy valójában nem is látsz semmi bátorításra vagy csodálatra méltót. Ezzel ugyanis képmutatóvá válsz és az effajta bátorítással több kárt, mint hasznot idézel elő. 

Azt is fontos letisztáznod magadban, hogy milyen teret szabad biztosítanod az ingatag emberek dicséretének vagy kritikájának?  Talán jársz ma egy úton, amiről meg vagy győződve, hogy Isten jelölte ki számodra, teszel dolgokat, amikről meg vagy győződve, hogy Isten bízott meg velük, de mit fogsz tenni, ha a körülötted levők közömbösek vagy éppen ellenségesek lesznek veled szemben? 

Ha a figyelmed áthelyezed Istenről az emberekre, akkor hamar abbahagyhatod azt, amivel Isten megbízott. 

Éppen ezért mondja Isten a Jeremiás könyvének 17. fejezetének 5. versében: " Ezt mondja az ÚR: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik, az Úrtól pedig elfordul szíve!"

Krisztus mindenkinél jobban ismerte az embert. Egyik nap a tömegek királlyá akarták tenni, pálmaágakat lengettek és ruháikat leterítették Krisztus lábai elé, rövid időn belül pedig engesztelhetetlen vérszomjjal követelték, hogy feszítsék meg Krisztust. 

Pál apostol hajótörést szenvedett Kréta szigetén és miután megcsípte egy mérges kígyó, egy elvetemült, aljas bűnösként tekintettek rá, aki ugyan megmenekült a hajótörésből, de úgy gondolták az Isten nem hagyja őt élni és azért jött a mérges kígyó. 

Amikor viszont látták, hogy Pál apostol nem hal meg, egyáltalán nem árt neki a méreg, hallhatatlanná, Istenné akarták kikiáltani, akit imádni akartak. 

Krisztus, Pál apostol és még sokan mások Istenen tartották tekintetüket és erejüket Istenből és nem emberekből merítették. 

Neked is ezt kell tenned. Figyelj mindenek felett Istenre. Ne az emberek ingatagságára építs. Dicsérhet és isteníthet a világon minden ember, ha Isten megfedd és elítél, mert az emberek visszajelzésére építesz az Ő szava helyett vagy esetleg az emberektől való félelem miatt, megalkuvó keresztény életet folytatsz, mit érsz vele? 

Gyalázhat a világon minden ember, ha Istenre figyelsz és az Isten Szentlelke veled van, mit sem számít. Ha az Úr veled van, ember mit árthat neked? 

IMA: Istenem, mindenek felett Rád és a Te szavadra szeretnék építeni. Taníts meg engem szilárd gyermekeddé, eszközöddé válni ebben a képmutató, elfajult és ingatag világban. Krisztus nevében, Ámen.