Egy feleség felhívta az édesanyját és tanácsot kért tőle, mert elég sokat vitatkozott, marakodott a férjével. Az édesanyja a következő tanácsot adta.
" Édes lányom! Fiatal feleségként én is hasonló problémával küszködtem és kaptam egy jó tanácsot. Ez a tanács pedig működött. Talán a ti esetetekben is működni fog. Amikor legközelebb veszekedés elején vagy, egy korty vizet vegyél a szádba és addig ne nyeld le, amíg meg nem nyugszik a helyzet."
A lány egy hét múlva izgatottan hívta fel az édesanyját és elújságolta, hogy a korty víz módszere csodát tett. Mióta ezt gyakorolja, már a házastársa is megenyhült és sokkal kedvesebb vele.
Amikor feszült a helyzet, könnyen beleeshetsz abba a hibába, hogy szót-szóval párosíts, sértéshez sértést ragassz abból a megfontolásból, hogy a vitapartnered ne kerekedjen föléd.
Az igazság az, hogy erőlködhetsz ahogyan akarsz, a vitapartnered úgy is azt fogja hinni, gondolni, amit akar. Jézus Krisztus ismerte a csend erejét. De ismerte a beszéd erejét is.
Amikor a mennyei Atya arra indította, akkor beszélt és cselekedett függetlenül attól, hogy mit szóltak hozzá az emberek. Megszólította a betegeket, meggyógyította őket szombatnapon még akkor is, ha ezért halálra méltónak tartották. Keményen szólt a képmutatók ellen, de irgalommal fordult azok felé, akiket a társadalom "tisztességes" rétege megvetett és lenézett. Máté, Zákeus és még sokan tanúsíthatták ezt.
Amikor azonban Heródes előtt állt akkor hallgatott. Egy szót sem szólt. Gúnyolták, kérdőre vonták, vádolták, verték, kínozták, leköpték, de egy szót sem szólt.
Erre van szükségem nekem és erre van szükséged nekem is. Kérjünk bölcsességet Istentől, hogy mikor, kinek és mit kell mondjunk és ha Isten indít, akkor bátran és egyenesen közvetítsük, amit Isten ránk bízott.
Amikor azonban Isten nem indít arra, hogy szólj, akkor egyszerűen hallgass. Volt egy ember, akivel évekig voltam kapcsolatba és láttam rajta, hogy vívódik. Sokszor beszélgettünk Istenről, Isten beszédéről és láttam is, hogy van vágy ebben az emberben arra nézve, hogy Istent kövesse, de nem volt kész megfizetni ennek az árát. Egy idő után elkezdett gyakran tanácsot kérni. Kérdezte, hogy mit mond a Biblia az élet bizonyos dolgaival kapcsolatosan és általában olyankor tette ezt, amikor valamilyen döntést kellett hoznia és vívódott, hogy mit tegyen.
Jót beszélgettünk és láttam is rajta, hogy dolgozik benne Isten beszéde, de valamilyen érdekre hivatkozva félretette Isten szavát és egészen más döntést hozott. Mivel Isten újra és újra indított, hogy beszéljek ezzel az emberrel, abban reménykedtem, hogy egyszer csak jönni fog az áttörés. Sajnos nem ez történt. Addig utasította vissza folyamatosan Isten szavát, hogy megkeményedett a szíve. Eljött az idő, amikor Isten világosan tudtomra adta, hogy többé ne tanácsoljam ezt az embert. Amikor keresett, csak ezt tudtam mondani neki fájó szívvel: " Már nincs mit mondanom neked. Csak a csend maradt."
IMA: Istenem, taníts meg engem akkor beszélni, amikor szerinted szükséges és akkor hallgatni, amikor Te arra indítasz. Csak így lehet a beszédem és a hallgatásom is a Te dicsőségedre. Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése