Fény a sötétben

Éppen azért küldöm el őt hozzátok, hogy megtudjátok, mi van velünk, és hogy bátorítson benneteket.”Efézusiakhoz irt levél 6. fejezet 22. vers ( Egyszerű fordítás)



Pál apostol bebörtönözve sem magára gondolt, hanem arra, hogyan tudná építeni a hívőket. Küldött valakit (Tikhikoszt), hogy bátorítsa őket, miközben neki magának lett volna leginkább szüksége bátorításra. Ez a szemlélet teljesen szembemegy a mai világ énközpontú logikájával.
Milyen gyakran előfordul, hogy egy apró kellemetlenség is elrontja a napodat, és mindenki máson levezetnéd a feszültséget. Pál példája arra hív, hogy a legnehezebb körülmények között is légy mások számára áldássá.
Ez nem azt jelenti, hogy a fájdalmad nem valós, vagy, hogy nem lehet nehéz napod, hanem azt, hogy Isten kegyelme elégséges ahhoz, hogy a fájdalmaidon keresztül is fényt árasszon. Amikor másokat bátorítasz, saját szíved is erősödik.
Ne a panaszkodás legyen tehát az első reakciód, hanem a bátorítás. Miközben Isten oldalán vivod a lelki harcaid, ne feledd el, hogy mások nálad is nagyobb harcokat vívnak.
Gondolj valakire, akinek ma erőre van szüksége, és küldj neki egy jó szót.
Engedd, hogy Isten a nehézségeidet is mások épülésére használja.

IMA:
Mennyei Atyám, bocsásd meg, hogy sokszor a körülményeimre figyelek, és nem arra, hogyan lehetnék áldás másoknak. Tölts be Szentlelkeddel, hogy a próbák közepette is reményt adhassak, és vigaszt nyújthassak a körülöttem élőknek. Legyen az életem világosság a sötétben, Jézus Krisztus nevében. Ámen.