Tudod, a világ sokféle örömet kínál. A siker, egy új vásárlás, egy jó hír, egy kellemes este. Ezek az örömök, amelyeket én úgy hívok, hogy „kölcsönzött örömök”. Olyanok, mint egy szép, ámde törékeny üvegdísz a karácsonyfán. Csillognak, amíg a fény bizonyos szögből éri őket, de ha a körülmények megváltoznak, ha a dísz leesik, vagy ha elmúlik a pillanat, az öröm is szétfoszlik, esetleg fájdalmasan szilánkosra törik. Ezt az örömet a külső események irányítják, és mivel a világ folyton változik, ezek az érzések is jönnek-mennek.
De Isten nem azt mondja, hogy örülj a körülményeidnek, a vagyonodnak, a családodnak vagy annak, hogy minden tökéletesen alakul. Azt mondja, hogy örülj az Úrban.
Talán azt kérdezed egyáltalán mit is jelent az "Úrban való öröm"?
Az Úrban való öröm „tulajdonolt öröm”. Ez nem egy érzés, amit meg kell szerezned, hanem egy gyümölcs, amely a Szentlélek munkája révén terem meg bennünk (Gal 5:22). Az én örömöm forrása maga a Megváltóm, Jézus Krisztus, akit mi éppen most várok.
Azt jelenti, hogy:
Örülök annak, hogy Ő megmentett. Még ha a pénztárcám üres, vagy a családomban feszültség van is, az örök életem biztosítva van.
Ha a házastársam megbánt vagy a gyermekeim nincsenek tekintettel rám, tudom, hogy a földi családom csak az árnyéka, az igazinak. Tudom, hogy Jézus Krisztus, az én áldott mennyei családommá lett és egy napon be fogok lépni az igaziba.
Örülök annak, hogy Ő uralkodik. Tudom, hogy a történelem az Ő kezében van, és Ő jó. Még ha nem is értem a mostani nehézségeimet, bízom az Ő teljhatalmában. Tudom, hogy akármi is történik velem, ha Isten gyermekeként törekszem alávetni magam az én szeretett Istenemnek, minden a javamra válik és az Ő jóságától és szeretetétől semmi sem választhat el.
Örülök annak, hogy Ő velem van. Az adventi reménységem, az, hogy „velünk az Isten” (Ézs 7:14), azt jelenti, hogy soha nem vagyok egyedül.
Ez az öröm, kedves olvasóm, nem törik szilánkosra. Kizárólag az evangélium adja az alapot a kitartó örömhöz. Ez az öröm egy horgony a viharban, egy forrás a sivatagban. Ez egy olyan szilárd alap, ami független a hőmérséklettől, a gazdasági helyzettől vagy az egészségi állapotomtól.
Emlékszem egyszer huzamosabb ideig betegeskedtem és valaki azt mondta nekem:
" Zoli, néha azt hiszem neked nincsenek is fájdalmaid, mert tudsz nevetni." Az igazság az, hogy voltak fájdalmaim, de tudtam, hogy ha nem nevetek, ezek a fájdalmak akkor is jelen lesznek, ha pedig nevetek, akkor könnyebben fogom hordozni őket.
Adventben én azt kérem tőled – és magamtól is! –, hogy a karácsonyi készülődés és a külső elvárások közepette álljunk meg egy pillanatra. Ne a bevásárlólistánkon keressük a boldogságot, hanem az Ő jelenlétében. „Ismét mondom: örüljetek.” Ez parancs és ajándék is egyben.
Ne téveszd össze a múló csillogást az örök fénnyel. Az igazi adventi öröm nem a tökéletes karácsonyi fotón múlik, hanem azon, hogy Jézus Krisztus bennünk van. Isten a javamat és a javadat akarja. A kérdés csak az, hogy elvesszük Tőle az igazit, a maradandót vagy maradunk az utánzattal, a törékennyel, a pillanatnyival?
IMA: Mennyei Atyám, köszönöm Neked az Úrban való örömet. Hálát adok, hogy nem a világ törékeny ígéreteire kell támaszkodnom, hanem a Te szilárd, megmentő kegyelmedre. Kérlek, Uram, hogy ebben az adventi időben önts a szívembe a Szentlelked által olyan örömet, ami kitart minden nehézségben. Segíts, hogy ne feledjem: a legnagyobb ajándék maga Jézus Krisztus. Dicsérlek és magasztallak mindenért. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése