Sokan úgy tekintenek az egyedüllétre — legyen szó fiatal évekről vagy a gyász utáni csendről —, mint egy váróteremre, ahol csak az időnket vesztegetjük, amíg be nem hívnak minket a „valódi életbe”, a házasságba. De Pál apostol, aki maga is a függetlenség szabadságában szolgált, valami megdöbbentőt mond: az egyedüllét nem hiányállapot, hanem lehetőség.
Gondoljunk Dietrich Bonhoefferre, a mártír lelkészre. Bár volt menyasszonya, akit mélyen szeretett, élete legnehezebb és legtermékenyebb éveit a börtön magányában, fizikailag egyedül töltötte. Nem pazarolta el az idejét a vágyakozás emésztő tüzében; a magányt arra használta, hogy olyan mély szellemi igazságokat írjon le, amelyek ma is milliók hitét táplálják. Ő tudta: az emberi lélek és élet teljessége nem egy másik embertől, hanem az Istennel való kapcsolatától függ.
Ismertem olyan embereket, akik azt hitték, majd egy másik személy boldoggá, teljessé, kiegyensúlyozottá fogja tenni őket, de a házasságkötésük után boldogtalanabbak lettek, mint előtte voltak.
Pál őszinte és gyakorlatias. Azt mondja: ha még házasság előtt állsz vagy özvegyként vágyaid tüze már nem melegít, hanem felemészt, akkor a házasság a te utad. De értsd jól: a házasság nem egy „szexuális automata”, ami gombnyomásra megoldja a belső feszültségeidet. A házasság szövetség, nem pedig menekülőút az önuralom hiánya elől. Az önuralom hiányára egyedül az őszinte bűnbánat, Krisztusban vetett élő hit és új szív a megoldás.
Az viszont tény, hogy Isten előtt a házasság az egyetlen keret, amin belül a szexualitás megélhető tiszta áldásként, örömként, amely közelebb hozza a férjet és feleséget és nem megsebzik egymást általa.
Ha özvegy vagy, a gyász utáni csend nem a vég, hanem egy új típusú szabadság kezdete lehet. Istennek terve van veled abban a bölcsességben és tapasztalatban, amit csak te hordozol. Ne a magánytól való félelem hajtson egy új kapcsolatba, hanem az a felismerés, ha valóban társra van szükséged az építéshez.
Fiatal egyedülállóként, aki szeretnél megházasodni, ne égesd el a jelenedet a „majd ha lesz valakim” oltárán. Aki egyedül nem tud egész lenni Krisztusban, az életben, az a házasságban is csak a félemberként tud majd jelen lenni.
A modern tudomány is megerősíti, amit Isten Szava már rég kijelentett:
Aki képes az egyedüllétben virágozni, az lesz a legegészségesebb társ a közösségben is. A Biblia szerint a „megtartóztatás” nem büntetés, hanem a belső erő próbája. Ha képes vagy uralkodni az ösztöneiden, akkor leszel képes később egy másik emberért is áldozatot hozni. Ne hagyd, hogy a világ elhitesse veled: csak akkor vagy értékes, ha van melletted valaki. Te Krisztusban vagy teljes, és ez a teljesség ad erőt akár a várakozáshoz, akár a házassághoz.
IMA: Uram, köszönöm, hogy az én értékemet nem a kapcsolati státuszom, hanem a Te szereteted határozza meg. Kérlek, adj békességet azoknak, akik egyedül érzik magukat, és töltsd be a csendet a Te jelenléteddel. Adj nekünk erőt az önfegyelemhez, hogy ne a vágyaink rabszolgái, hanem a Te szabad gyermekeid legyünk. Akár egyedül, akár társaságban élünk, hadd égjen bennünk a tűz csak Érted és a Te országodért. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése