Ami a romok alatt is ott marad

Ez a három azonban mindig megmarad: a hit, a remény, és a szeretet. Ezek közül azonban az isteni szeretet a nagyobb. Korintusiakhoz írt első levél 13. fejezet 13. vers



1945-ben, a második világháború után Köln városa szinte teljesen a földdel vált egyenlővé. A pusztító bombázások után a lakók előbújtak a pincékből, és csak törmeléket láttak. De a porfelhőn keresztül valami mégis ott magasodott: a kölni dóm. Bár megsérült, a fundamentuma és a szerkezete kitartott. Ez a látvány adott erőt egy egész városnak az újrakezdéshez.
Az életünkben is jönnek ilyen „bombázások”. Egy váratlan betegség, egy fájdalmas szakítás vagy egy anyagi csőd képes mindent lerombolni, amiről azt hittük, végleges. De létezik három olyan építőelem, ami nem porlad el, bármekkora is a nyomás.
A pszichológia beszél a „rezilienciáról”, a rugalmas ellenállási képességről. De mi adja ezt a képességet? Isten válasza nem egy technika, hanem három spirituális valóság:
Először is, A Hit: Ez nem csupán vallásos meggyőződés, hanem az Istenbe vetett bizalom izma. A vezetésben ezt „víziónak” hívjuk: látni azt, ami még nincs ott, de tudni, hogy el fog jönni. A hit az a belső meggyőződés, hogy Isten keze akkor is ott van a kormányon, amikor a vihar elvette a látótávolságot.
Másodszor, A Remény: Ha a hit a motor, a remény az üzemanyag. A remény nem egy kósza vágyálom, hanem egy biztos horgony. A remény az, ami miatt felkelsz reggel, mert tudod, hogy a sötétség után jön a hajnal. Ez ad értelmet a jelen küzdelmeinek.
Harmadszor: A Szeretet: Pál azt mondja, ez a legnagyobb. Miért? Mert a hit egyszer látássá lesz, a remény pedig beteljesüléssé, de a szeretet az egyetlen, ami az örökkévalóság nyelve. A szeretet soha el nem múlik. Ez az az erő, ami nem a „mert” (mert megérdemled), hanem az „annak ellenére” (annak ellenére, hogy hibáztál) alapon működik. Ez a Szeretet az egyetlen, amely képes igazi és tartós változást, átformálódást eredményezni az ember lelkében.
Gondolj a történelem nagy alakjaira, akik megváltoztatták a világot. Nem a tudásuk vagy a hatalmuk maradt meg leginkább, hanem az a hatás, amit a szeretetük gyakorolt másokra. A tudásunk elavul, a képességeink megkopnak, a sikereinket elfelejtik. De az isteni szeretet (agapé) az az egyetlen dolog, ami képes áthidalni a szakadékot ember és ember, valamint ember és Isten között.
Amikor minden más összeomlik körülötted – amikor elveszíted a státuszodat, az egészségedet vagy a biztonságérzetedet –, nézz önmagadba. Ha ez a három ott van, akkor mindened megvan az újrakezdéshez.

IMA: Atyám, köszönöm, hogy Te nem homokra, hanem örökkévaló alapokra építed az életemet. Amikor a világ zajos és bizonytalan, emlékeztess engem arra, ami valóban számít. Kérlek, növeld a hitemet, hogy bízzak a Te tervedben akkor is, ha nem látom az utat. Erősítsd meg a reményemet, hogy ne csüggedjek el a nehézségek idején. És legfőképpen, tölts be a Te isteni szereteteddel, hogy ne csak kapjam, hanem továbbadni is tudjam azt azoknak, akiknek ma a legnagyobb szükségük van rá. Jézus Krisztus nevében, Ámen.