Apostolok Cselekedetei 3. fejezet 17-20. versek
1990-ben a világ lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy a Hubble űrteleszkóp pályára állt. Millárdos projekt volt, a mérnöki tudomány csúcsa. Amikor azonban megérkeztek az első felvételek, a lelkesedést jeges döbbenet váltotta fel: a képek elmosódottak voltak. Kiderült, hogy a főtükör szélét egy emberi hajszál töredékével vékonyabbra csiszolták a kelleténél. Egy apró, láthatatlan vakfolt a rendszerben milliárdos kudarcot eredményezett. Senki sem akarta a bukást, mégis megtörtént.
Gyakran mi magunk is így működünk. Olyan döntéseket hozunk a kapcsolatainkban, a karrierünkben vagy a mindennapi morális kérdésekben, amelyekről akkor, abban a pillanatban azt hisszük, teljesen rendben vannak. Később pedig, amikor a következmények köde felszáll, ott állunk a romok felett, és görcsbe rándul a gyomrunk: „Hogy lehettem ennyire vak? Mit tettem?”
Péter apostol pontosan egy ilyen kollektív, történelmi vakfoltra mutat rá a jeruzsálemi templomban, amikor a tömeghez beszél.
Figyeljük meg Péter prédikációját és azt a mély, szinte felfoghatatlan kegyelmet, ami ebből a beszédből árad. Nem azzal indít, hogy sárba tiporja a hallgatóságát. Nem azt mondja, hogy „gonoszak és javíthatatlanok vagytok”, hanem azt: rettenetes gonoszságot tettetek, de tudom, hogy nem fogtátok fel mit is tesztek valójában”.
Az ókori zsidó jogban, a Tórában hatalmas különbség volt a szándékos, dacos lázadás (b’zeded) és a tudatlanságból, vakságból elkövetett bűn (b’shgaga) között. Az utóbbira mindig volt engesztelés, volt kiút. Péter itt egy hatalmas szellemi mentőövet dob a hallgatóinak: a történelem legnagyobb igazságtalanságát – a Messiás kivégzését – a vakság számlájára írja, hogy megnyissa az utat a felépülés felé.
Sokan azért ragadnak be a múltjuk börtönébe, mert a bűntudat és talán a környezetük is próbálja elhitetni velük, hogy a bűneikből már nincs kiút.
A lelked ellensége ilyenkor azt sugallja: " Te tolvaj, pletykás, türelmetlen, parázna stb. stb. vagy és az is maradsz. Ne fáraszd magad! Felesleges! Már elválaszthatatlanul összenőttél a bűneiddel. Nincs az az Isten, aki meg tudna téged szabadítani, változtatni. Éppen ezért inkább merülj nyakig a bűnökben, mert más választásod már nem is maradt."
A Biblia viszont azt tanítja, hogy Isten nem azért mutat rá a vakfoltjainkra, hogy megsemmisítsen, hanem azért, hogy átírja a jövőnket.
ogyan lehet ebből továbblépni? Péter nem olcsó vigaszt kínál, hanem egy radikális lépést: „változtassátok meg gondolkozásotokat”. Ezt jelenti valójában az oly sokak számára titokzatosnak tűnő "megtérés" kifejezés.
Ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy sajnálom, vagy hogy elmorzsolok néhány könnycseppet, majd ugyanúgy folytatom az életem, mint azelőtt.
Ez egy katonai szakkifejezés: megfordulni a menetirányban. Ha észreveszed, hogy rossz autópályán mész, nem az a megoldás, hogy elkezdesz sírni a volánnál, miközben továbbra is nyomod a gázt. Le kell jönni az első kijáratnál, és vissza kell fordulni.
Ez a gondolkodásmód-váltás a belső vezetés és a személyes növekedés kulcsa is. Amikor elismered, hogy tévedtél, nem gyenge vagy, hanem alkalmassá válsz az irányváltásra, a gondolkodásod megváltoztatására. Amíg mentegeted a vakságodat, addig a hibád fog vezetni téged. Amikor viszont kimondod: „Istenem, elrontottam, rossz irányba mentem”, abban a pillanatban belépsz a kegyelem zónájába.
És mi a következmény? Nem a büntetés, nem a megszégyenítés. Péter azt mondja: „hogy eljöjjön a szellemi felüdülés ideje számotokra”.
Ez a „felüdülés” (anapszüxis) a görögben egy olyan szót takar, mint amikor a rekkenő hőségben, a sivatagi gyaloglás után hirtelen hűvös, tiszta szellő éri az ember arcát. Egy lelki oxigénfröccs. Isten nem egy morcos könyvelő, aki arra vár, hogy benyújtsa a számlát a múltbeli tévedéseidért. Ő a helyreállítás Istene.
A Hubble teleszkópot sem hagyták sorsára az űrben. Három évvel a fellövése után a NASA küldetést indított, és a űrhajósok egy speciális korrekciós optikát – lényegében egy „szemüveget” – szereltek fel rá. Onnantól kezdve a Hubble olyan tűéles képeket küldött a világűrről, amilyeneket ember még soha nem látott. A hibából a tudomány legnagyobb diadala lett.
Bármit tettél is a múltban tudatlanságból, makacsságból vagy egyszerűen azért, mert nem láttál tisztán: Istennek van számodra egy korrekciós optikája. A kereszt pont egy ilyen hely. Ott a vakságod helyére látás léphet, a bűntudatod helyére felüdülés. Ne menj tovább a rossz irányba. Fordulj meg még ma!
IMA: Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy a Te kegyelmed mindig nagyobb, mint az én vakságom és tévedéseim. Beismerem, hogy sokszor hoztam olyan döntéseket, amelyekkel megbántottalak Téged és azokat, akiket szeretek, anélkül, hogy teljesen felfogtam volna a súlyát. Ma nem mentegetni akarom magam, hanem odafordulok Hozzád. Kérlek, cseréld ki a gondolkodásomat, tisztítsd meg a látásomat, és hozd el a Te szellemi felüdülésedet az életembe. Köszönöm, hogy Nálad nincs elveszett ügy, és a romokból is képes vagy valami újat és gyönyörűt építeni. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése