A vígasztalás fia

Amikor ennek híre eljutott a jeruzsálemi gyülekezetbe, Barnabást elküldték a szíriai Antiókhiába. Amikor megérkezett, látta, hogy ott milyen erőteljesen működik Isten kegyelme. Ennek nagyon megörült, és biztatta az antiókhiai hívőket, hogy teljes szívvel maradjanak hűségesek az Úrhoz. Barnabás jó ember volt, telve Szent Szellemmel és hittel. Így ott nagyon sokan kezdték követni az Urat.
Barnabás ezután Tarzuszba ment, hogy Sault megkeresse. Amikor rátalált, elvitte a szíriai Antiókhiába. Egy évig maradtak ott a helyi gyülekezetben, és nagyon sok embert tanítottak. Jézus tanítványait ebben a városban nevezték először Krisztus-követőknek, vagyis keresztényeknek.
Apostolok Cselekedetei 11. fejezet 21-26. versek



Amikor Jeruzsálem meghallotta, mi történik Antiókhiában, nem gyanakvó ellenőröket küldtek. Barnabást küldték. Az ő neve azt jelenti: a vígasztalás fia. Amikor megérkezett a pogányokból álló gyülekezetbe, nem hibákat keresett. Nem a hiányosságaikat méregette. Meglátta Isten kegyelmét, megörült, és biztatta őket.
De Barnabás nem állt meg itt. Felismerte a saját korlátait. Látta, hogy ez a mozgalom túl nagyra nőtt ahhoz, hogy egyedül vezesse. Szüksége volt valakire, aki mélyen ismeri a Törvényt, aki átlátja az ószövetségi írásokat, és képes rendszerezni az igazságot a felnövekvő új nemzedéknek.
És ekkor megtette a legváratlanabb dolgot: elment Tarzuszba, hogy megkeresse Sault.
Gondolj bele, mekkora lépés volt ez! Saul korábban a gyülekezet legveszélyesebb ellensége volt. Bár megtért a damaszkuszi úton, a hívők még mindig féltek tőle. Jeruzsálemben bizalmatlanok voltak vele, így visszavonult a szülővárosába. Éveken át csendben, a háttérben élt. Egy elfeledett, félretett ember volt Tarzuszban.
A pszichológia jól ismeri az „elfojtott potenciál” jelenségét: amikor valakiben óriási képességek és felhalmozott tudás rejlik, de a múltja vagy a környezet skatulyái miatt nem kap teret, a lelke lassan felőrlődik a kihasználatlanságban.
Saul ott volt Tarzuszban. Nem tudjuk mit csinált ott, de a Biblia kutatók szerint valószínűleg munkával és felkészüléssel, a Krisztusban való elmélyüléssel töltötte idejét. Istentől kapott elhívása volt, de nem volt ajtó, ami megnyílt volna előtte.
Barnabás nem várta meg, hogy Saul kopogtasson. Útra kelt, megkereste, kézen fogta, és beállította a szolgálatba. Nem félt attól, hogy Saul tehetsége és tudása túlnő majd rajta. Barnabás igazi vezető volt: nem a saját fényét féltette, hanem Isten ügyét nézte. A gyülekezetben éppen az a lényeg, hogy olyan vezetőket neveljünk ki, akik túlnőnek rajtunk és még hasznosabb eszközei lehetnek Istennek. Akik pedig a Krisztus lelkületét hordozzák, mindenféle féltékenységet, irigységet kizárnak életükből a szolgatársaikat illetően.
Egy évig tanítottak együtt Antiókhiában. És ebben a városban történt meg a fordulat: itt nevezték a tanítványokat először keresztényeknek, azaz Krisztus-követőknek.
Nem ők nevezték így magukat. A külvilág adta nekik ezt a nevet, mert akármerre jártak, az életükből, a szavaikból és a kapcsolataikból Jézus sugárzott.
Itt a mai üzenet a te életedre nézve is:
Légy te is egy Barnabás valaki számára! Ki az az ember a környezetedben, akit a múltja vagy a hibái miatt mindenki leírt? Isten talán téged akar elküldeni hozzá, hogy meglásd benne az értéket, és adj neki egy második esélyt.
Ne félj a nálad tehetségesebbektől! A valódi szellemi érettség jele, amikor fel tudsz emelni másokat. Barnabás háttérbe lépett, hogy Pál kibontakozhasson – és ezzel megváltoztatták a világot. Isten országában és munkájában mindenkinek van helyes és mindenkire szükség van. Barnabásoknak és Sauloknak egyaránt. Éppen ezért ne irigykedj mások lelki ajándékaira és főleg ne próbáld meg leutánozni őket. Egyedi ajándékokat és egyedi küldetést kaptunk mindannyian, akik Isten családjába tartozunk.
Látszik-e rajtad Jézus Krisztus? A keresztény név nem egy vallási címke a profilodban. Az a kérdés, hogy a hétköznapjaidban, a döntéseidben és a beszédedben felismerik-e rajtad az emberek az élő Krisztust. Bárcsak felismernék...

IMA: Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy te nem írsz le engem, és nem hagyod veszni a velem kapcsolatos terveidet. Bocsáss meg, amikor a büszkeségem miatt nem voltam hajlandó felemelni másokat, vagy amikor féltettem a saját pozíciómat! Tölts meg engem a te Szent Szellemeddel, és adj nekem olyan nyitott, bátor szívet, mint amilyen Barnabásé volt! Használj engem arra, hogy meglássam a félretett, megbántott embereket, és reményt vigyek az életükbe! Engedd, hogy az én életemről is leolvashassák az emberek: hozzád tartozom. Jézus Krisztus nevében, Ámen!