Istené a végső szó

Ebben az időben Heródes király üldözni kezdte a gyülekezet egyes tagjait. Megparancsolta, hogy Jakab apostolt, János testvérét, végezzék ki. Miután látta, hogy a júdeaiak örülnek Jakab halálának, megparancsolta, hogy Péter apostolt is fogják el. Mindez a kovásztalan kenyerek ünnepén történt.
Apostolok Cselekedetei 12. fejezet 1-3. versek



Van egy különös, sötét törvényszerűség az emberi történelemben: a hatalom és a tömeg találkozása a legrosszabbat tudja kihozni az emberből.
Nézd meg Heródes királyt. Kivégezteti Jakab apostolt, János testvérét. Egy ártatlan embert, egy közösség pillérét. És mi történik utána? Nem felháborodás következik, nem igazságtétel. A Biblia azt írja: „látta, hogy a júdeaiak örülnek ennek”.
A tömeg tapsolt. Heródes pedig megérezte a népszerűség ízét. És mit tesz egy olyan vezető, akit nem az igazság, hanem az emberektől való taps mozgat? Emeli a tétet. Fogjuk el Pétert is!
Ugye, milyen ismerős ez a mintázat? A mai közösségi média világában pontosan ugyanezt látjuk. Valakit meghurcolnak, valakit karaktergyilkosság ér, a tömeg pedig lájkol, kommentel, üjjong. A hatalom – legyen az egy politikus, egy véleményvezér vagy akár a főnököd a munkahelyeden – pedig látja, hogy ez működik, és megy tovább.
A bűn olyan, mint a lejtő. Ha elindulsz rajta, a saját lendületed visz tovább, és egyre nehezebb megállni. Heródes nem úgy kelt fel aznap reggel, hogy meg akarja ölni a fél apostoli testületet. Csak tetszeni akart az embereknek. Eladta az igazságot a népszerűségért.
De van a történetben egy részlet, ami felett könnyű átlépni, pedig ott van benne az Isten válasza: „Mindez a kovásztalan kenyerek ünnepén történt.”
Gondolj bele! A kovásztalan kenyér ünnepe a pászka, a szabadulás emlékezete volt. Arra emlékeztetett minden izraelitát, hogy évszázadokkal korábban Egyiptomban volt egy másik uralkodó, a fáraó. Ő is azt hitte, hogy övé az utolsó szó. Ő is elnyomta Isten népét. És Isten pontosan a pászkán mutatta meg, hogy a földi királyok trónja bármikor összedőlhet, de az Ő szabadító hatalma örök.
Lehet, hogy most te is úgy érzed, egy „Heródes” szorításában vagy. Lehet, hogy a munkahelyeden arat igazságtalanul győzelmet a törtetés. Lehet, hogy a családban vagy a kapcsolataidban tapasztalod: a rossz döntések kapnak tapsot, az igazság pedig börtönbe kerül, mint Péter.
Azt akarom mondani neked ma: A taps nem jelent igazi győzelmet, és a börtöncellára nem Heródes teszi rá a végső lakatot.
Heródes azt hitte, irányítja az eseményeket. De elfelejtette, hogy az ünnep, amit éppen tartottak, Isten győzelméről szól. Péter börtönben volt, láncokra verve, de az Egyház imádkozott, és Isten már küldte az angyalt. (A történet folytatásából tudjuk: Péter kiszabadult, Heródes hatalma pedig hamarosan összeomlott.)
Ha most igazságtalanság ér, vagy úgy érzed, a gonosz győzött a környezetedben: ne add el a lelked a tömeg tetszéséért! Ne állj be azok közé, akik tapsolnak a más kárának! És legfőképpen: ne hidd el, hogy az emberi hatalomé az utolsó szó.
Isten ma is a szabadítás Istene. Ő nem a lájkokat számolja, nem ijed meg a politikusok gátlástalan aljasságától, hanem a hűséges szíveket keresi.

IMA: Mennyei Atyám! Megvallom neked, hogy néha megrémít az igazságtalanság, amit magam körül látok. Látom, amikor a gonoszság tapsot kap, és amikor a hűség látszólag elbukik. Erősítsd meg a szívemet, hogy soha ne a tömeg tetszését keressem, hanem a Te igazságodat! Emlékeztess rá a nehéz napokon, hogy a Te kezedben van az utolsó szó, és semmilyen börtönfal vagy emberi akarat nem tudja megállítani a Te szabadításodat. Úgy vágyom rá, hogy a Szentlelked által hűséges maradjak Krisztushoz akkor is, ha minden egyes ember hátat fordítana nekem emiatt. Jézus Krisztus nevében, Ámen.