Timóteushoz írt levél 4. rész 2. vers
Természetes, sőt Szentlélektől való az, amikor szomorúság tölti el a szívünket amiatt, hogy Isten gyermekei ugyanúgy kezdenek élni, mint az Istent nem ismerő emberek.
Ilyenkor nagy lehet a kísértés, hogy elmenjünk és haragosan szemrehányást tegyünk a bizonyos illetőnek.
Az efféle módszerek viszont ritkán célravezetőek.
Az efféle felindulások, ha nem a Szentlélektől valók, több kárt okozunk velük, mint hasznot.
Ebben is, mint minden másban, Krisztus számunkra a tökéletes példa.
Egy imádságos, alázatos életvitel, az Istennel töltött csendesség által bölcsességet kaphatunk arra nézve, hogy miként feddjünk meg másokat szelídségnek lelkével, hogyan dorgáljunk meg másokat irgalmas lelkülettel.
A Bennünk lakozó Szentlélek képes minket erővel felruházni arra nézve, hogy Krisztus példáját kövessük.
A Szentlélek a szeretet, a szelídség, a józanság és az igazság Lelke.
Nem Istentől való az sem, amikor alázatoskodás mögé bújva megtűrjük a bűnt a családunkban, életünkben, gyülekezetünkben.
Akkor nem krisztusiak vagyunk, hanem egyszerűen korruptak és gyávák.
Isten meg tud tanítani minket, hogy mikor, kit és hogyan feddjünk.
És lesz olyan is, amikor egyszerűen tudtunkra fogja adni, hogy van ahol már nincs helye az intésnek és egyszerűen lépjünk tovább.
IMA: Istenünk, szükségünk van Szentlelked vezetésére, hogy Neked tetszően hirdessük az igét, feddjünk, intsünk biztassunk. Adj bátorságot, világosságot és bölcsességet ezen a területen is. Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése