Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.Korintusiakhoz írt második levél 4. fejezet 18. vers
A Bibliában olvasunk egy vak emberről, (János evangéliuma 9. fejezet), akit úgy gyógyított meg Krisztus, hogy a nyálát porral keverte össze, majd a sárral megkente a vak ember szemét és utasította, hogy mossa le azt a tóban, az ember pedig visszakapta a szeme világát.
Ez az ember születésétől fogva vak volt, tehát sosem látott mást csak sötétséget és homályt. Jézus Krisztus azonban látó szemekkel ajándékozta meg, miután kinyilvánította, hogy Ő a világ világossága. ( János 9:5)
Isten figyelmezteti az övéit, hogy ne veszítsék el az Istenben vetett bizalmukat, amikor az élet különböző nehézségei árnyékot vetnek életükre.
Amikor a világban levő bűn és igazságtalanság el akarja homályosítani lelki szemeinket, a kapcsolataink tönkremennek, a munkahelyen nagy nehézségekkel nézünk szembe, amikor anyagilag lehetetlen helyzetbe kerülünk, amikor súlyosan megrendül az egészségünk stb., úgy érezhetjük, mintha a sötétben tapogatóznánk.
Azt kérdezhetjük magunktól, hogy miként fog egyáltalán megoldódni a helyzetünk?
A lényeg az, hogy mire figyelünk, mire nézünk? Ülhetünk a bizonytalanság homályában, vagy fordíthatjuk a figyelmünket Krisztusra, a világ világosságára.
A problémáink ideiglenesek, a Krisztusban vetett hitünk és reménységünk viszont az örökkévalóságban is megmarad.
A földi testünk nem fog örökre megmaradni, egy idő után, az enyészeté lesz. A teremtett világ, amiben ma élünk és mozgunk nem fog örökre megmaradni, egy idő után az enyészeté lesz.
Keresztényekként, Krisztusnak, a világ világosságának követőiként, fényes, csodálatos jövő vár ránk.
IMA: Istenünk, újítsd meg minket minden egyes napon, hogy minden egyes napon a láthatatlanokra nézzünk és ne a láthatókra.
Segíts minket, hogy elmélyülve a Te dicsőséged világosságába, jobban megismerhessünk Téged. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése