Nők a Bibliában- 6. rész: Az érintés, ami mindent megváltoztat

Ő pedig ezt mondta: „Leányom, a hited megmentett téged. Menj békével, és légy egészséges!
Márk evangéliuma 5. fejezet 34. vers



Ma egy olyan asszony történetét hozzuk közelebb, aki tizenkét éven át kiközösítve élt a betegsége miatt. Tizenkét év vérfolyás – ez nemcsak testi gyengeséget jelentett, hanem a korabeli vallási és társadalmi törvények szerint teljes elszigeteltséget is. Aki „tisztátalan” volt, azt nem érinthették meg, nem mehetett a templomba, és mindenki, akihez hozzáért, maga is tisztátalanná vált.
Ma már a tudomány is jól ismeri a társadalmi kirekesztettség és a krónikus betegség okozta traumát. Ez az asszony „minden vagyonát az orvosokra költötte”, de csak rosszabbul lett. Nemcsak a teste és a "bankszámlája" merült ki, hanem a reménye is. A magány és a szégyen falai mögé kényszerült. De volt benne egy olyan belső hajtóerő, amit a lelkigondozásban „szent dacnak” nevezünk: a hit, amely nem hajlandó beletörődni a pusztulásba. A Tóra tanítása szerint (3Mózes 15) a vérfolyásos állapot rituális tisztátalanságot vont maga után. Ez az asszony tehát, amikor a tömegben Jézus után nyúlt, valójában törvényt szegett. De ő nem a betűt nézte, hanem az Életet. A rabbinikus értelmezésekben a ruhaszegélynek (cicit) különleges jelentősége volt: az Isten parancsolataira és jelenlétére emlékeztetett. Ő nem egy ruhadarabot akart megfogni, hanem Isten hatalmát akarta „megérinteni”.
Mit üzen nekünk ez a „lopott” gyógyulás?
A hit áttöri a szégyent.
Ez az asszony nem akart beszélni, nem akart jelenetet. Csak „hátulról” odaosont. Vannak sebek az életünkben, amikről nehéz beszélni – régi szégyenek, családi titkok, belső vérzések. Jézus azonban nem háborodott fel az érintésén. Ő a gyógyulást kereste, Jézus pedig a személyes kapcsolatot.
Az erő, ami Belőle árad.
Amikor megérintette a ruháját, Jézus megérezte, hogy „erő ment ki belőle”. Isten nem egy távoli, közönyös megfigyelő. Ő érzi a te hited érintését a tömegben is. A vezetéstechnikában és a lelkigondozásban is kulcs: a valódi jelenlét ott kezdődik, ahol észrevesszük a másik láthatatlan szükségét.
Tisztátalanságból tisztaság.
A csoda itt az, hogy nem az asszony tette tisztátalanná Jézust, hanem Jézus tette tisztává és egészségessé az asszonyt. Isten szentsége nem sérülékeny; az Ő kegyelme erősebb a te „tisztátalanságodnál”.
Jézus Krisztus nem hagyta megállni a testi gyógyulásnál. Megállította a tömeget, és azt mondta: „Leányom”. Ez az egyetlen alkalom az evangéliumokban, hogy Jézus Krisztus így szólít meg egy nőt. Visszaadta neki a családi státuszát, a méltóságát és a helyét a közösségben.


Ima: Uram, köszönöm ezt az asszonyt, aki mert hinni akkor is, amikor mindenki más lemondott róla. Kérlek, gyógyítsd meg a mi rejtett vérzéseinket is: a reménytelenséget, a magányt és a szégyent. Adj nekünk bátorságot, hogy a tömegen és a saját félelmeinken átgázolva is utánad nyúljunk. Köszönöm, hogy a Te érintésed nemcsak meggyógyít, hanem visszaadja eredeti méltóságunkat is. Jézus Krisztus nevében, Ámen.