Évekkel ezelőtt egy neves kertészeti kiállításon megkérdeztek egy díjnyertes rózsatermesztőt, mi a titka. Azt várta mindenki, hogy elárul egy különleges tápoldatot vagy egy titkos metszési technikát. Az öreg szakember azonban csak annyit mondott: „Én csak a feltételeket biztosítom. A növekedést a sejtjeibe kódolt élet és a napfény végzi. Van, hogy két tő ugyanazt kapja, mégis az egyik pompázik, a másik pedig elszárad. A kertész felelőssége a gondoskodás, de az élet feletti uralom nem az övé.
Ez az egyszerű igazság valahogy elvész, amikor a gyermekeinkről és a nevelésről van szó. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a gyermek egy számitógép, amit ha jól programozunk, hiba nélkül fog futni.
Egyszer hallottam egy prédikációt, ahol az igehirdető szinte az egész időt arra szánta, hogy Sámuel prófétát ostorozza. Azt állította, hogy Sámuel borzasztó apa volt, aki elhanyagolta a fiait a szolgálat miatt, és ezért lettek Jóel és Abijja olyanok, amilyenek: korruptak és igazságtalanok.
Az istentisztelet végén odamentem hozzá, és megkérdeztem:
„Mondd, miből gondolod, hogy Sámuel vétkezett a nevelésben?” Hiszen az Ige nem szemérmes: kendőzetlenül elénk tárja Dávid házasságtörését, hatalommal való visszaélését és gyilkosságát, Mózes gyilkosságát és hirtelen haragját, vagy éppen Éli mulasztását a fiaival szemben. De Sámuelnél ilyet nem olvasunk. Az igehirdető elhallgatott. Nem tudott bibliai alapot mondani, csak annyit felelt: „Én csak így gondoltam, mert a gyerekek rosszak lettek.”
Ez egy tipikus pszichológiai tévút: a kimenetelből következtetünk a folyamatra. De a Biblia és az élet nem ilyen egyszerű. Sámuel gyermekkorától vénségéig feddhetetlen volt. Hűségesen követte az Urat, és minden erejével Izráelt szolgálta. Mégis, a fiai nem az ő útján jártak. Az ő útja pedig az Isten útja volt. Tehát a fiai voltaképp Isten útját vetették meg.
Miért? Mert a jó nevelés óriási felelősség, de nem garancia. A gyermek nem egy üres váza, amit tetszés szerint formálunk, hanem egy önálló erkölcsi lény, (miután már eljutott az érett, felnőtt korra), akinek saját szabad akarata és döntési felelőssége van Isten előtt. Még a tökéletes Atyának, Istennek is voltak „gyermekei” az Édenkertben, akik a tökéletes környezet és a tökéletes nevelés ellenére a lázadást választották. Úgy hivták őket, hogy Ádám és Éva.
A szülő feladata a magvetés, de a szív talaját a gyermek készíti elő, az esőt pedig Isten adja. Ha egy gyermek teljes szívéből megtér és Krisztust követi, egyetlen szülő sem verheti a mellét büszkén, hogy „ez az én érdemem”. Ez Isten kegyelme.
Jézus szavai idevágnak: „Amikor mindent megtesztek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami kötelességünk volt.” (Lukács 17,10).
Ha a gyermeked az Úr útján jár, adj hálát, de maradj alázatos. Ha pedig – minden igyekezeted ellenére – távol van Tőle, ne hagyd, hogy a kárhoztatás és a bűntudat felemésszen. Ne engedd, hogy letaglózzon mások gonosz, rossz indulatú véleménye: " Nézd csak a gyerekeit. Nem lesz belőlük semmi. Ez a szülők hibája, mert nem nevelték őket helyesen." Ezt általában olyanok mondják, akik nem sokat tudnak annak a személynek a nevelési erőfeszitéseiről, akiről beszélnek. És nem is érdekli őket.
Ők csak igy gondolják és elhiszik, hogy amit gondolnak, az mindig igaz és helytálló.
Sámuel sem volt kudarc, mint ember, csak azért, mert a fiai rossz döntéseket hoztak. A te értékedet Isten előtt nem a gyermekeid sikerei vagy kudarcai határozzák meg, hanem a te saját hűséged.
Billy Graham egyik fiának volt egy lázadó korszaka. Ebben az időszakban utazgatott, kábitószerezett, alkoholt fogyasztott és lázadt Isten és a szülei ellen. Billy Grahemet sok kritika érte ebben az időszakban a fia miatt. " Jól beszél, de nézzétek meg milyen fia van. Nem lehet jó apa és emiatt nem hiteles prédikátor."
A fia ekkor már felnőtt volt, de Billy Graham nem védekezett, nem magyarázkodott. Csak annyit mondott: " Nincs olyan nap, hogy ne imádkoznék a fiamért. Hiszem, hogy Isten előtt nincs reménytelen tékozló fiú." A fia pedig 22 éves korában, egy jeruzsálemi hotelszobában igazi hitre jutott és visszatért Istenhez, majd visszatért a szüleihez. Tudod mi a neve ennek a fiúnak? Franklin Grahem. Ma ő viszi tovább az apja szolgálatát.
Barátom, ne hordozz olyan terhet, amit Isten nem rakott rád. Tedd meg, ami tőled telik: szeress, taníts, mutass példát, amikor pedig hibát követsz el a nevelésben, alázatosan ismerd el és a többit pedig bízd arra a Kegyelemre, amely téged is megtalált.
IMA: Mennyei Atyám, köszönöm, hogy Te vagy a tökéletes szülő példája. Kérlek, szabadíts meg a hamis bűntudattól és a büszkeségtől is. Segíts, hogy hűséges sáfára legyek a rám bízott életeknek, de ne akarjam átvenni a Te szerepedet az ő szívükben. Adj békességet a szülőknek, akiknek fáj a szívük a gyermekeik miatt, és adj alázatot azoknak, akik áldást látnak. Taníts meg minket „haszontalan szolgaként” is teljes szívvel szeretni. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése